Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

natkozóan biztos adatot mutat. Még mielőtt a Mercyek kezébe került a település, a visita bizonyítja, hogy a faluban „150 katolikus, továbbá 37 lutheránus és 9 kálvinista lakos élt... * Ezek a lutheránusok a német telepítést megelőzően idevándorolt szlovákjobbágyok voltak. Ők hozták létre a mucsi lutheránus filiát. A gyülekezet működéséről a vármegyei gyűlés tárgyalási irataiból is értesülhetünk. Itt ugyanis kihirdették 1718-ban a pécsi püspöknek, mint Tolna vármegye örökös főispánjának a rendeletét, mely megtiltja a mucsi evangélikusoknak, hogy „...akatholikus prédikátort tartsanak, mert a vármegye az ilyen újításokat, amelyek Őfelsége kegyes akaratával és az ország törvényeivel ellenkeznek, megfogja akadályozni... "

7 A vármegye intézkedésére a teveli katolikus plébános tiltakozása miatt került sor, akinek bejelentése szerint Mucsi Tevéihez tartozik, annak a filiája. A vármegye a plébános ügyében hathatós támogatást helyezett kilátásba.

8 Azonban Zinzendorf uraság meghatalmazottja ellentmond e rendelkezésnek, mivel Tevel plébánosa Mucsit nem a fennálló szokások és törvényeknek megfelelő módon követeli magának. (Ti. az uradalommal való egyeztetés nélkül - Szita L.)

9 1718-ban tehát lutheránusok is vannak Mucsiban. Bohuss Imre kanonok visitája Nesselrod pécsi püspök megbízásából az etnikai és vallási viszonyokról is fontos adatokat közölt. Eszerint a 150 katolikus között 36 „pária Frankorum "és 28 „pária Slavorum "jelöléssel szerepel. A katolikusok mestere a 35 éves Laszky György, a lutheránusoké Porubszky Péter.

10 Mucsiban tehát biztosan szlovák evangélikus gyülekezet volt. Már 1720-ból ismerjük a Michael Dukon családot, akinek a feje ekkor a település bírója volt. Mathias Schleschak, Georgius Schleschak, Adamus Bukovics szlovák család. Valószínű szlovák Johannes Morvay és a Johannes Tot nevű család is.

11 A szlovák evangélikus közösség vezetője és tanítója Porubszky Péter volt, aki a Liptó megyei Porubán született. Szülőhelye után vette fel a Porubszky nevet. A híres győri, majd a Pozsonyi Gimnáziumban tanult. A fent idézett pécsi egyházlátogatási jegyzőkönyv megemlékezett arról, hogy Porubszky Péterit éves és a retorikát és logikát Győrben tanulta. Onnan került Mucsiba, ahol nemcsak tanítóskodott, hanem nótáriusként is működött. A visita nyomán a püspökség tanácsára a döntő többségében katolikus Mucsiban megakadályozzák további működését. A nótáriusi fizetését évi 3 forintra csökkentik, amiből nem tudván megélni az ekkortájt német telepe6 PPLCanonica Visitatio 1722. (MOL Filmtár. CV.)Brüsztle J.: i. m. III. 856. p. VendelinHambuch: Geschichte und Gesellschaft ehemaligen fuldischen Gemeinde in Ungarn. Bp. Tankönyv K. 1988. 50-51. p. 7 TMÖL Protocolla congregationum. II. köt. 1718. 267-268. p. 8 TMÖL Protocolla congregationum. II. köt. 1718.267-268. p. 9 TMÖL Protocolla congregationum. II. köt. 268. p. 10 Brüsztle J.: i. m. HL köt. 854-856. p. 11 TMÖL Conscriptio Regnicolaris 1720. 153