Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)
Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5
Gerberich református és Martin Heller Steinbach-Michelstadtból, Hesszenből vándoroltak be 1722-ben. Ulrich Rotenpiller Marjasból, Hesszenből származó református család, akik együtt jöttek Martin Bruckner lutheránus famíliával 1722-ben. Cilian Unger kálvinista család 1731-ben együtt érkezett Péter Furmann családdal Ostheim Hanau-Hesszenből. Mivel a település református és evangélikus családjainak betelepülését az anyakönyvek alapján figyelemmel kísérhettük, példáink összehasonlítás után meggyőzően bizonyítják, hogy a kálvinista és lutheránus hesszeniek egy időben, ugyanarról a településről együtt vándoroltak Magyarországra, Nagyszékelybe is. 13 A bevándorlás megfigyelhető ugyanazokról a területekről a század legvégéig. Mucsi Mucsi azok közé a Mercy-telepítések közé tartozott, amelyekbe döntő számban katolikus telepesjobbágyok vándoroltak. Reiner András, aki a bikácsi gyülekezet történetéről kéziratban maradt monográfiát készített, tévesen azt jegyezte fel, hogy 1718-ban Mercy „általplántáltatott a birtok német telepesekkel". 1 A telepítő Zinzendorfgróf "volt, mert mint ezt már más településnél is láthattuk, a Zinzendorf-birtokok 1722. nyarán kerültek vásárlás útján a Mercyek tulajdonába; 1718-ban a Mercyeknek Tolna vármegyében még semmilyen birtokuk nem volt. Tomka Gusztáv is kritikai szemmel vizsgálta a nevezett monográfus megállapításait. 2 Mucsi 1702-ben már a Zinzendorf família tulajdonában található. 3 1717. évi Conscriptio Domestica nem sorolta fel a lakott helyek között. 4 1718-ban létező faluról a fenti monográfus dátumbéli tévedése ellenére fontos adatokat közölt megállapítva, hogy ott a katolikus többség mellett lutheránus közösség is létezett. 5 Az 1722. február 14-én kelt egyházlátogatási jegyzőkönyv, majd a gyakran idézett 1722. június 30-án kelt Zinzendorf-Mercy-féle adásvételi szerződés, amely másodiknak sorolta fel Mucsit, a létező lutheránus csoportra vo13 A130 olyan családot megvizsgálva, akiknek az anyakönyvekben bejegyezték származási helyét, leggyakrabban a következő településeket tüntették fel óhazaként: Steinbach-Michelstadt: Hesszen, Marjas: Hesszen, Weigersbach-Schwarzenfels: Hesszen, Wichdorf: Hesszen, Neu-Cronau: Hesszen, Ostheim-Hanau: Hesszen. Mégsem mondhatjuk, hogy Nagyszékely tisztán hesszeni református és kisebb részben evangélikus német település, mert tudjuk, hogy a következő településekről is vándoroltak be protestáns németek: Unteraltheim: Würzburg. WiBloch: Badenben, Alsenbrück: Pfalzban. Asch: Csehországban stb. A nagyszékelyi német reformátusokra vonatkozó anyakönyvi közléseket lásd: Donauschwábische Forschungsblatter. 1992. Márz. Nr. 63. Jahrgang 18. Folge 1. Továbbá uo. 1992. Juni. Nr. 64. Jahrgang 18. Folge 2. ' Gustav Schmidt-Tomka: Beitráge zur Geschichte des evangelischen Seniorats in der Schwábischen Türkéi. München, 1976.9. p. 2 Uo. 3 Történelmi Tár 1909. 34. p. 4 TMÖL Ö 272. Conscriptio Domestica Inclity Comitatus Tolnensis pro Anno 1717. 5 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Kéziratok. VI-165. p. 152
