Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

Anyakönyvi kutatással sikerült e véleményt alátámasztanunk. Családvizsgálati kutatásunk alapján a Simeon (később Simon) család Luselből (Alschfeld kerület) származott. Konrád Rinner (Renner) Queckből (Schlitz kerület) vándorolt be, Justus Johann Sisemihl Werngesből a Riedesel birtokról, amely Lautenbach körül feküdt. Franz Thinges, Johan Samet, Kari Johann Haffher, Andreas Katzenbach családok Ober-Hessenből érkeztek. Az biztos, hogy az InhofF család Beureutból vándorolt be; Georg Johann Barthanak Türingiában lévő Henneberg volt a hazája, menyasszonyáé pedig Hennebach, amely ugyancsak Türingiában feküdt. Friedrich Thiel a brandenburgi Preutzlauból került Kölesdre.

11 1739. évi kölesdi házassági anyakönyvben, majd a halotti anyakönyvben is találtunk az óhazát megjelölő bejegyzéseket. Eszerint Johannes Panszer Mühlbergből, Friedrich Kaufer Mülhausenből, Johannes Zozansky és a fia Franz, Reichenauból telepedtek le, majd innen pár év múlva Kistormásra költöztek. Kari Bausch a poroszországi Magdeburgból vándorolt be családjával. A Sopronból származó Gottlieb Hittig Kölesden halt meg 1796-ban. Magdalene Stiller Schrobenhausenből, Krisztián Henszler pedig Rajna melletti Loorából vándorolt be az 1740-es évek végén.

12 1756-ban a Mercyek telepítette német falvak népességét részletesen összeírták. Kölesd mezőváros (Oppidum Kölesd) lakói közül a következőket vették számba. Komárom megyei Fodor János a mezőváros jegyzője, 1754-ben telepedett le és eredeti foglalkozása asztalos volt. Loai Mátyás varsádi lakos volt, onnan telepedett át az uradalom engedélyével Kölesdre. Bárány Ferenc

12

1751-ben érkezett Szentlőrincről, tanítóskodott, majd később prédikátorként működött. Paul TepleczkiNógmd megyei szlovák szabómester, aki előtte Szarvason élt, 1751-ben Szentlőrincen dolgozott, onnan érkezett 1754-ben Kölesdre, ahol házat vett. Halász György a Vas megyei Nagy Dömölkről vándorolt Kölesdre. Cipész volt és először Kétyre vándorolt 1752-ben, Kölesden házat vett. Johannes Leibig 1754-ben Szentlőrincre érkezett, onnan települt Kölesdre 1755-ben, foglalkozása takácsmester, házat vásárolt. Johannes May takácsmester Varsádról vándorolt Kölesdre 1755-ben. Sámuel Miller a szászországi Schwarzburg kerületből Heringen városkából vándorolt 1751-ben Varsádra, onnan Kölesdre. Christophorus Ornhaum harisnyakötő-mester a Pest megyei Tinyéről 1747-ben Murgára települt, onnan 1755-ben Kölesdre jött, ahol házat vásárolt. Johannes Simeon (Simon) asztalosmester Hidegkútról telepedett le Kölesdre. 1750-ben Hartára telepedett le a Mainzban fekvő Flispachból Leonar11 MOL Mikrofilmtár. Ev. gyülekezetek anyakönyvei. Kistormás. Házassági ak. 1773-1774. 12 Donauschwábische Familienkündliche Forschungsblátter 1991. dec. Jhg. 17. Folge 4. Nr. 62. 153. p. 13 Szeniczei Bárány György sárszentlőrinci lelkész fiai: István, János, József, György, Pál. Ferenc a család férfi tagjai között nem volt, valószínű a híres lelkész unokája volt. Schmidt János: Szeniczei Bárány György a nagy pietista sárszentlőrinci lelkész és tolna-baranya-somogyi evangélikus egyházmegye megszervezőjének és első esperesének élete és munkássága. 1682-1757. Paks, Rosenbaum Ignác könyvnyomda. 1939. 148