Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

VII A lutheránusok a vegyes etnikumú és vallású településeken Bonyhád német lutheránussága A17. századvégi összeírásokban a török után a kincstár részére lefoglalt falvak között találjuk, lakatlan puszta. 1700-1724 között hol magyarok rácokkal, hol csupán néhány rác család lakik a településen. 1715-ben a szekszárdi apátság magyarokat is telepített a faluba és ezek szerepelnek is a megyei adóösszeírásban.

1 Ugyanekkor kilenc szerb háztartást is számba vettek. 1716-ban még van népessége, de 1717-ben mindössze 3, Cikóról költözött rác családot találunk, akik a következő esztendőben már továbbvándoroltak.

2 Az országos összeírás idején 1720-ban úgy tartják nyilván, mint amely négy esztendő óta lakatlan puszta.

3 1702-ben részbirtokosként ismert Kersnerich família eladja Schilson János Mihálynak többek között Bonyhádot is. 1743-ban került Perczel József birtokába és részbirtokos Gál Sándor* Szervezett telepítésre 1721-ben került sor, amikor Kersnerich uraság magyar jobbágyokat telepített bonyhádi birtokára. A német telepeseket Schilson báró 1724-ben hívta falvaiba, így Bonyhádra is.

5 Ezek az anyakönyvek tanúsága alapján is láthatóan katolikus német csoportok voltak. Schmidt János szerint ugyanebben az esztendőben lutheránus németeket is telepítenek.

6 Bonyhádra vándorló német protestánsokat a majosi anyakönyvekben kereshetjük, illetve a bonyhádi katolikus plébánia irataiban és anyakönyveiben. A betelepítést követően két évtized múlott el mire a filia megalakulhatott és Majoshoz csatlakozhatott. De eléggé ellentmondásosan a bonyhádi plébánia alá tartoztak joghatóságilag. Iskolaügye - noha az 1760-as években már népes tanulócsoport volt a bonyhádi evangélikus közösségben - a katolikus plébánia irányítása alá került. Kis részüknek Majosra kellett járniuk, többségük azonban a bonyhádi katolikus iskolában kénytelen tanulni.

7 Nagyon nehéz pontos feleletet adni arra, hogy honnan származnak a bonyhádi lutheránus németek. Honnan vándoroltak Tolna megyébe vagy közvetlen Bonyhádra. Fő matrikuláris forrásunk akár Bonyhádon, akár Majoson szűkszavú anyakönyvi utalásokat jelent. Elbeszélő jellegű források alig vagy egyáltalán nem tesznek megkü1 Solymár... 42-43. p. 2 TMÖL Ö 272 Domestica Conscriptio Inclity Comitatus Tolnensis pro Anno 1717. Továbbá Solymár... 42. p. 3 Solymár... 42-44. p. 4 Solymár... 42-43. p. 5 TMÖL „Telepítési jegyzék." Bonyhád. 6 Schmidt J.: i. m. 53. p. „1724 körül...hesszeni eredetű protestánsok." 7 MEEL 129. Bonyhádi Evangélikus Gyülekezet ir. d. 1720-1950. 138