Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

lönböztető utalásokat, hogy a szóban forgó németség lutheránus vagy katolikus-e. A többször idézett Egyed Antal által szerkesztett összeírásban következőket írják megkülönböztetve vallás szerint is a németséget, amely Bonyhádra vándorolt: „Múlt századunk közepe táján több nemzetségek Svábországbúi, és az akkori Vürtenbergi HercegségbülMagyarországba költözködvén, sokan közülük Bonyhádon telepedtek meg. Es nevezetesen a catholikusok Svábországból az evangélikusok pedig Vürtenbergiából szármoztak, későbben néhány bajorok is ide vándorolván Bonyhádot maguknak lakásul választották..."} Egyed nem konkrét települési évről tud, hanem arról, ami 1829-ben az adott településen a köztudatban még élő hagyomány volt. Hacsak nem állt rendelkezésére irat vagy egyéb bizonyíték az egykorú plébániákon vagy parochiákon. A fenti idézet valóságos magja az emlékezetben még élő 1723/1724-ben történt bevándorlás lehetett. A településre már egy évtizeddel korábban bevándorolt magyarok mellé érkezett németségre vonatkozhat csak ezen utalás. Az 1725. évben készült adóösszeírás

9 szerint az 1724/25. évi bevándorló családfők a következők: J. Hoffmann, Elias Trait, Adamus Ling, J. Haxlain (Hexlein), Joannus Blum, Michael Pith, Péter Fiss, Joannus Pem, Johann Heil (Haill), Martin Schmidt, Johann Rohrkheller, Konrád Sartor (egy kovács), H. Teiter, Georgius Riczl, Joh. Krebli, Johann Erdorf. Ugyanebben az esztendőben a bonyhádi birtokhoz tartozó Börzsöny, Szerdahely, Csötskepuszták is kaptak német telepeseket.

10 Nincs arra utalás, hogy a betelepülők vallási megoszlása milyen volt. Más forrásokból azonban ismert, hogy Andreas Pitt, Johann Rohkheller, Joannes Erdorf hesszeni lutheránusok. Azt kell feltételeznünk, hogy ekkor a Schilsonbirtokra vegyesen német katolikusok és lutheránusok vándoroltak be. Anyakönyvi kutatásaink a 18. század derekától már pontosan jelzik az óhazát. Néhány esetben találunk utalást az első generációra is.

11 Jákob Ewald és családja GroBgerauból, Hesszenből vándoroltak be, Pyrck család Poroszországból, Gotlieb család Bajorországból. J. k. Horn família Harburgból, a Nürnberg kerületből Bajorföldről. GrieBhaber família Württembergből, (Bitterfeld), Johann Bader felesége Vogelbergből, Württembergből érkezett. Az 1740-es évektől megfigyelhetően növekedett a lutheránusok betelepedése Bonyhád és környékére. A század végére ezért megközelítették a nagyon erős katolikus közösség lélekszámát akik ausztriai, bajorországi, fuldai régiókból jöttek.

12 8 Egyed Antal összeírása... 57. p. 9 TMÖL Conscriptio Domestica Tolnensis 1725. 10 TMÖL Conscripto Domestica Tolnensis 1725. 11 MEEL Majos Evangélikus Gyülekezet ir. 148/b. ak. 1724-41. 12 Donauschwábische Familienkündliche Forschungsblátter. 1990. Jhg. 16, Folge 4. Nr. 58. (Deutsche Kolonisten in der Schwábischen Türkéi. Johann Müller.) Sindelfingen, 1990. Lásd még Anton Reimann: Auswanderung aus Hessischen Territorien nach Südosteuropa i. m. 18. und 19. Jh. Hrsg. vom AKdF. Darmstadt, 1896. Továbbá Ella Gieg: Auswanderungen aus dem Odenwaldkreis. Bd. 1. Lützelbach: Neuthor-Verlag. 1988. 204. p. 139