Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

kott falvaiba, s innen telepedtek le Murgára is, amely 1702-től már a Jeszenszky család birtoka. A német bevándorlás előtt közvetlenül szlovákok, magyarok éltek Murgán és a szomszédos Csibrákon is. Ismerjük a magyar nyelvű telepítési szerződést, és több variációban és időben készült, német telepesekkel kötött szerződést is

6 Schmidt János azon megállapítása, hogy 1745 előtt is éltek Murgán német telepesek, levéltári forrással nem bizonyítható.

7 Kézirata kritikáját elvégző Schmidt-Tomka Gusztáv, aki maga is figyelemre méltó kutatásokat végzett egyházi levéltári iratokban, a következőket állapította meg Murga német betelepítéséről:

8 „...Murgát Jeszenszky Miklós és István földesurak 1745-ben katolikus és német lutheránusjobbágyokkal népesítették be. Azonban a lutheránus része a falunak a türelmi rendeletig nem tudott fejlődni. Nem alkottak önálló gyülekezetet. A zombai katolikus plébánia iuris dictioja alá tartoztak. Valójában a Jeszenszky földesurasság mind a lutheránusokkal, mind a katolikusokkal mint alatvalóikkal, nagyon keményen bántak. Ami hozzájárult ahhoz, hogy többször panasszal fordultak az uralkodóhoz. Voltak időszakok, amikor egy szerű paraszt vagy iparos embert sem tarthattak az evangélikusok tanítóként...". Ez a helyzet nagyban megnehezíti, hogy a Murgára érkezett német telepesek származását elemezni tudjuk. Nem lévén önálló gyülekezet, anyakönyveket sem vezettek. A murgai és zombai lutheránus jobbágyok kétyi gyülekezetéhez kapcsolódtak, s egyházi szolgáltatásokat igyekeztek az 1741-ben keletkezett eklézsiától nyerni. A földesuraság arra törekedett, hogy a murgai lutheránus jobbágyokat katolikus tanító tartására kötelezze. Valószínű ez sikerült is.

9 Az 1745-ben letelepített német családok különböző helyekről érkezhettek. Valamilyen oknál fogva nem is kerültek feljegyzésre. Az adóösszeírásokban először 1752-ben regisztrálták őket, ez azt mutatja, hogy a vármegyének az 1751/ 52-dik gazdasági évben adóztak először. Az alább felsorolt családok 1747/48-ban érkeztek Murgára. Valószínűleg ők a második csoport bevándorlásából valók, az 1745. évi szerződés megkötésekor szereplőket az adókedvezmények miatt nem is írták össze. 1752-ből biztosan ismerünk nyolc családfőt.

10 E családfők a következők: Michael Krainer, Adam Maieta, Joannus Pretner (később Brettner család), Joannus Czemach, Mathias Czinder, Francz Reiner, Christoph Arenheim, Martinus Pacher. Honnan érkeztek ezek a családok? Schmidt szerint Szakadat és Kéty falukból másodlagos bevándorlóként. Ugyanő azt is megállapította, hogy egy részük Szakadat rövid érintésével érkezett Murgára. 6 Valamennyi szerződést közölte Taffemer Antal: Quellenbuch zur Donauschwábischen Geschichte, München 1974.

1. k. 150-155. p. Továbbá II. k. 304-308. p. 7 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Kéziratok. III. k. 504. p. 8 Gustav Schmidt-Tomka: Beitráge zur Geschichte des evangélischen Seniorats in der Schwábischen Türkéi. München 1976.12. p. 9 MEEL Protocollum Contub. 481. p. 10 TMÖL Conscriptio Domestica 1752. 121