Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

fentebb vázolt „békülési folyamat" döntő lehetőséget adott. A faluközösség pszichikai állapota, a vallási törekvéseik megvalósulása, jelentősen járulhatott hozzá a gazdasági megerősödésükhöz. Murga A település népesedéstörténete Tolna megye legtöbb falujához hasonló. A török hódoltság alatt elvándorolt magyarság helyébe részint török telepítésű délszláv (rác) népelemek kerültek. Ezek kis csoportjai még a 18. század első évtizedében is nyomon kísérhetők. Néhány adózó család maradt a faluban, továbbá a település határában vizsgált földrajzi nevek között is található szerb névanyag. A visszafoglaló háborúk időszakában, majd a kuruc csapatok előrenyomulása idején elhagyták a falujukat. Többségük Szlavóniába menekült, a Dráván átkelve Verőce megyében települt le, majd a Szatmári béke után egy részük visszatért és Baranya különböző falvaiban telepedett le.

1 Az 1690-es évek legvégén, majd a 18. század első évtizedében a szlovák csoportok betelepülése idején, Murgára is kerültek ezen északi szláv népcsoportból jobbágyok. Murgára, Kétyre, Závodra, Nánára, Medinára hasonlóképpen a század első évtizedében szlovák jobbágyok jöttek, de hamarosan továbbköltözhettek, mert az összeírásokban nem találjuk őket. Weidlein János szerint 1743-ban Bánhidára költöztek.

2 Minden bizonnyal szlovák katolikus jobbágyok voltak. Bánhidán 1732-ben kezdett működni a plébánia.

3 A német etnikumúvá alakult falvak között az 1745-ös telepítési szerződésű Murga késői telepítésnek számít. Az irodalom korábbi és későbbi időmeghatározásaival nem foglalkozunk, mert tévedésen vagy a források pontatlan olvasásán alapulnak. A Pesthy Frigyes-íéle névtárban pedig az emlékezet csalta meg az adatközlőket.

4 Egyed Antal munkájában az adatok nyolcvannégy év után is pontosaknak vehetők:

5 „... A lakosok szállták ezt a helységet 1745-ik esztendőben... Többnyire... Vitenbergből jöttek be..." Valójában Württembergből is érkeztek német telepesek, ugyanekkor főleg Hesszen különböző régióiból lutheránus telepesek vándoroltak Tolna megye különböző pusztáira, illetve gyéren la1 Rácokra vonatkozóan lásd Szita László: Szerbek visszavándorlása Baranya megyébe a szatmári béke utáni években. Baranyai Helytörténetírás, 1979. Pécs. 87-149. p. Továbbá Weidlein János: A Tolna megyei német telepítések. Szekszárd, 1937.12-15. p. 2 Weidlein J.: i. m. 34. Továbbá részletesen uő. Deutschungarische Heimathblátter 1929., 1932. évf. 39. sz. Pesthy Frigyes i. m.: 84-85. p., továbbá338. p. Péter Weidlein falubíró és WegnerEndrejQgyző feljegyzésében több a szlovákokra utaló megjegyzés található. (Slovakenberg, Slovaken-Gass, Slowackenthalácker. (339. p.) 3 Fényes Elek: i. m. 84-85. p. (Bánhida). 4 Pesthy... 338-339. p. 5 Egyed Antal összeírása... 180-181. p. 120