Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

ben minden fizetési kötelezettségük megszűnt a plébániák részére. Önálló evangélikus egyházközségük működése ekkor indulhatott meg. Sztomszky Janics György

15 személyében első választott lelkész kezdte meg önálló működését. A település fejlődésében kétségtelenül figyelemre méltó eredménynek számított a türelmi rendelet által keletkezett helyzet. A földesúrnak, Apponyi A utalnak a támogatásával a falu a szerződésben meghatározott szolgáltatásokon kívül megszabadult az apari plébániának kierőszakolt rendkívüli szolgáltatásaitól is. A földesúr a falu teljes békéjének érdekében ingyen ajánlott fel telket templom építésére - mintegy rekompenzációul a több évtizedes zaklatásért -, a rendkívüli szolgáltatások teljesítéséért. 1786. július 7-én történt a ma is álló templom alapkövének letétele. A falu békéjének reprezentálását mutatja, hogy az ünnepségen az apari plébános Nunkovics Antal (archidiakonus), az uradalom részéről Appelshofer Ádám ispán, Nagy István evangélikus esperes, s a korábban bebörtönzött német falubíró Johann Rothermel valamint több lutheránus és katolikus pap jelent meg.

26 Az esemény jelentőségét fokozta, hogy a község szabadon tanítót is választhatott Konrád Linde, majd Busz István személyében.

27 Német nemzetiségű települések vizsgálata során egyházi ügyeik, hitéletük története nagy figyelmet érdemel. A település mint termelő közösség a türelmi rendelet után egész figyelmét a gazdálkodásra tudta koncentrálni, amihez természetesen hozzájárult a rendszertelenül kikényszerített szolgáltatások megszűnése, valamint az egyházi események aránytalanul magasra emelt térítési összegei. Konrád Linde lelkész szerint: „az adók mérséklődése, az állandóan növekedő tartozások erőszakos beszedése miatti elégtelenség megszüntetése, azután a legfontosabb a lelkek megbékülése a mucsfai életet is lassan megváltoztatta az itteni szegény népünk javára..."

2

* A német telepesfalvak fejlődésének kérdését több oldalról igyekeztünk megvilágítani. A földbirtokos családnak kétségtelenül a legfontosabb törekvése a faluközösségek belső békéjének megteremtése volt, hogy a termelés, a falu kondíciója és szolgáltatási képessége növekedjen. Ennek ellenére azonban ez nem volt egyszerű rendelkezésekkel elérhető. Történeti irodalmunkban nem található elég adat arra, hogy milyen birtokosmentalitás volt szükséges az 1780-as 90-es években ahhoz, hogy a falusi közösségek is meg tudjanak felelni egy magasabb, nagyobb szolgáltatási kötelezettségnek úgy, hogy közben a település is gazdagodjon. Ugyanis jól megfigyelhető, hogy mucsfai gazdasági kondíciók jelentékenyen növekedtek 1780-1800 között, amihez a 25 Mint a Tolna megyei lutheránus gyülekezetek legtöbbjénél, Mucsfán is a felvidékről származó szlovák eredetű lelkész működését konstatálhatjuk. Pozsony megyei Bazinban született, és ajénai egyetemen hallgatott teológiát. (MEEL I/b.-9.1. p.) 2<r

MEEL Bp. I/b; 9.1. p. 27 SchmidtJ.:„A Tolna-Baranya-Somogyi ág. hitv. evang. egyházmegye és gyülekezeteinek krónikája. " Kézirat. 162. p. (GVKL. Il/a köt.) 28 Uo. 165. p. 119