Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

zéseken, az egyházközség működésében jól megfigyelhető. A közösség (egyházközség) templomának és iskolájának a felszerelése gyűjtésből, ajándékozásból fennálló szokása, valószínű minden településen dívott. Majoson minden esetben az anyakönyvben is feljegyezték az adományozott tárgyakat. (Ezüst gyertyatartó, cin gyertyatartó, kehely, különböző kendők stb.) A pap minden alkalommal nyilvánosan ki is hirdette az eseteket.

28 Iskolaügyéről a 18. századból alig történt feljegyzés. A tanítás teljesen német nyelven folyt, „s szinte kizárólag vallási érzés erősítésére nevelt. Továbbá a reformáció jelentőségének tudatos ismertetésére. A négy classisban csak egyházi olvasmányok gyakorlata folyt. Reál tárgyakbéli oktatás még 1810-es években sem volt. Ellenben nagyon jól olvastak, szépen írtak... "

29 Nagy erővel folyt a reformáció történetének ismertetése, hogy „öntudatos lutheránusokká neveljék az ifjúságot..."?° Ami példa nélkül álló esetként látható, hogy Majoson a lelkész és a tanító előadást tartott a reformáció történetéről. Az istentisztelettel és úrvacsoraosztással egybekötött rendezvényen a falu felnőtt lakosainak döntő része jelen volt. Mucsfa A település az apari uradalom része volt. E néven a község és hasonló nevű puszta Zinzendorffamília faluja, s mint már láttuk a többi község esetében is az 1720-as években került a Mercy család birtokába. A telepítés eseményeit egy forrásunk a következőképpen írta le: „... A jövevények lakhelyet keresvén a maguk és utódaik számára, Pannonián keresztül Tolna megyébe, annak délnyugati részébe vonulnának, ahol az akkori időben itt uradalmazó Báró Mercy volt császári és királyifőhadvezér 0 Nagyméltóságától, alattvaló jobbágyok gyanánt elfogadtatván lakhelyi határuk külön nekik mérve egy erdős rengetegben... Jobbágyi tartozásaik közé az is tartozik, hogy az uraságnak kiszolgáltatandó kilenceddézsmán kívül a pécsi püspöknek is kell adózniok... "\ Az idézett forrás utal arra is, hogy a bevándorló német telepesek nem a mai faluban telepedtek le, hanem Varasdon. „Miután azonban itt a Hőgyeszt Bonyháddal összekötő útvonal mentén lakván, az Uradalom és Nemes Várme28 MEEL Majos Ev. Gyűl. i. b. I. k. ak. (Pl. Arnold Leonardus kocsmáros 1789. advent napján egy kék selyem oltárterítőt ajándékozott.) 29 Uo. 1797. évi bejegyzés az iskolalátogatásról. 30 Nachrichten über die F. des dritten Jubelfestes in den Samtlichen Kayserl. Königl. Oesterreichischen Staaten im J. 1817. von Jákob Glátz, Wien. 1818. Majost az istentiszteletek látogatottsága, az úrvacsorák vétele, egyházi ünnepségeken való részvétele tekintetében a térségben az első helyre teszi a munka. Kiemelkedő lelkészeiknek és tanítóiknak nem kevés szerepe volt, hogy e német településen a vallásos közösségi élet m'vója rendkívül magas volt. 1 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Másolatok. „Etnográfiai és földrajzi adatok Mucsfa helységről. " Kézirat. Bonyhádi Egyházközségi levéltár. 1930. 114