Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

gye részére nagyon sok fuvart kellett teljesíteniök, hogy ettől mindjárt is megszabaduljanak, tovább költöztek... "

2

. A mai község területe: „...egy erdős rengetegtől körülvett völgy lévén, itt ütötték fel tanyájukat. Rengeteg fát kellett itt előbb kiirtani, hogy felépíthessék hajlékaikat. A kivágott fák ágait felhalmozták és felgyújtották, hogy útjokba ne legyen. Ebből is gondolható, hogy micsoda fapusztításnak kellett végbemennie Tolna vármegyében..."

3 Ugyanez a forrás 1720-ra teszi a német telepesek érkezését. Nyilván tévesen ítélte meg az időpontot, mert 1722 előtt nem találhatók a vármegyei adószedő irataiban lévő „ conscriptió domesticában" itt német lakosok. A forrás önmagának is ellentmondva 1724. évet is mint a betelepedés időpontját említi. Schmidt János 1722. évet tartja a Jalu alapítási" évének.

4 Weidlein Pestinek hisz és 1720-ban feltételezi a betelepítést.

5 Az 1720. és 1722. évet kizárhatjuk, mivel pontos levéltári forrásaink vannak, amelyekben Mucsfa ekkor nem szerepel az új telepítésű falvak között.

6 Mind a Németországban folytatott levéltári vizsgálatok, mind a nyelvjáráskutatás (Egymástól külön és más időpontban!) a Mucsfára települők óhazáját Odenwald környékére lokalizálja. A Mucsfaiakat a környező falvak népe később is „Odenwálderek"-riQk nevezte. A dél-hesszeni Odenwaldmint óhaza mellett bizonyít az a tény is, hogy a mucsfaiak „...különleges humorral rendelkeztek, kitűnő kereskedők voltak olyannyira, hogy zsidó falusi kereskedők nem boldogultak Mucsfán... "

7 Az óhazában lévő településekről érkezett bevándorlók közül a kutatás néhánynak megállapította szülőhelyét.

8 Eszerint Mucsfára Sachsenhausenből, Wirtzenbach-OrtenburguT&dalomból, a Büdingen kerületi Stockheimből jöttek családok. Természetesen ezek halvány nyomok csupán. Túl kevés adat ahhoz, hogy biztosan kijelenthessük a mucsfaiak döntően hesszeni származásúak. A nyelvjáráskutatás eredményei sem támasztják alá, voltak hesszeniek és pfalziak

9 is közöttük. Az biztos viszont, hogy a falu lutheránus telepesekből állott és az alapító csoport szegényekből tevődött össze, mert nem tudták 2

Uo. 3

Uo. 4 Schmidt: Német telepesek... 74-75. p. 5 Dr. Weidlein János: A Tolna megyei német telepítések. 1937. 51-52. p. 6 Mucsfa 1720. évi regnicolaris conscriptióban nem szerepel német telepesekkel. (TMÖL. Conscriptió Regnicolaris.) A Mercy-Zinzendorf család közötti adás-vételt tartalmazó oklevél felsorolásában 1722. júliusában Mucsfa ugyancsak nem található. (TafTerner A.: i. m. 177. p.) Helyes talán az 1723. vagy 1724. évi bevándorlás, amelyet idézett forrásunk állít. Eszerint a Mucsfa német telepeseinek a birtokában egy III. Károly által kiadott pátens volt, amelyet nyomtatvány formájában terjesztettek Németországban, onnan hozták magukkal. Ezt mutatták fel, ha bármilyen sérelem érte akár gazdasági ügyekben, vagy a vallási türelmetlenség miatt őket. Az elsőt 1722ben, a második ilyen pátenst 1728-ban adta ki a császár. Mivel a forrás nem mondja meg, hogy melyik évben kiadott pátensre hivatkoztak a mucsfaiak, így 1723-1727 között kellett letelepedniük. 7 Schmidt: Német telepesek... 75-76. p. 8

Uo. 9 Weidlein J.: i. m. 51. p. 115