Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

A falu minden evangélikus lakosa részt vett az építkezésen, amelyet a falu­közösség (egyházközség) szervezett és fizetett. 22 A lutheránus német közösségek több évtizedes vallási elnyomatása, luthe­ránus vallási életüknek korlátozása, a türelmi rendelet után nyílt lehetőség ide­jén nagy felbuzdulással járt. A falusi közösségeket a sokfajta közös gazdasági te­vékenységen túl az egyházuk működésének korlátozása kovácsolta össze. így válik érthetővé számunkra a rendkívül gyors szerveződés, építkezés stb. Mi­közben építették a templomukat, 1784. júniusában elküldték „hiványukat" Karintiába Paul Johan Hagen részére, akit lelkészüknek fogadtak. 23 Utóda Péter Geréb (néhol Gráb) lelkész, aki Krasso-Szörény megyéből származott nemesember volt. 24 A türelmi rendelet előtt és után is Majoson érdekes módon a tanítói állást majdnem nyolcvan éven át a Wallandt (Volland) család tagjai töltötték be. Mind az anyakönyvek, mind az összeírások a család első tagjának, Adolf Wal­landnak az érkezését a Hesszen-Kasszelben lévő Bissingenből jelölik. Először Kismanyokon találjuk s onnan költözött át Majosra. Az anyakönyvi bejegyzések még pontosabban mutatják a vándorlás útját. Eszerint 1743-ban vándorolt be Nieder-Bissingenből Szent Mihály napján Kismányokra, ahol tanítónak avat­ták. Három házasságából huszonnégy gyermek született. 175 l-ben Majosra hív­ják meg tanítónak, ahol 38 évig dolgozott. Őt egyik fia Sámuel Wallandt követte, s a kilencvenes években tizenhatodik fia is rövid ideig majosi tanító, aki azonban inkább gazdálkodni szeretett. A Perczel-birtokon kasznárságig vitte. 25 Mint korábban említettük, a lutheránus német telepesek középületei­ket a türelmi rendelet után emelték. 1784-ben a templomot, amely ma is áll. 26 A paplakot 1785. október 25-re építették fel, s költözött be a lelkész, aki ko­rábbi időszakokban mindig a bíró házában lakott. Érdekes, hogy a paplak a templomdomb aljában a rendes házsorban épült fel és náddal volt fedve. 27 A község és a szomszédos lutheránus egyházi gyülekezetek közös ada­kozásából szerelték fel a templomot, és az iskolát is közös ajándékozásból látták el felszereléssel. Általában a közösség sokirányú együttműködéséről vannak adatok, ami jelzi, hogy annak ellenére, hogy több németországi terület­ről vándorolt be a majosi lutheránus népesség, itt az új hazában erős szálakkal kapcsolódtak össze és valóságos faluközösségként működtek. Ez a középítke­22 MEEL Majos. Ev. Gyülekezet ir. b. anyakönyvek. I. köt. 5. p. 23 MEEL Majos. b. Anyakönyvek I. k. 5. p. PaulJohan Hagen karintiai evangélikus egyházközsé­gek esperese volt. 1784. október 2-án került Majosra, ahol alig egy esztendő után hirtelen elhunyt. Knabel Vilmos: Péter Greb. Kristlichen Hausfreund. 1930. március 20.16. sz. (Mehadiában szü­letett, Pozsonyban és Jénában végezte felső iskoláit.) A majosi egyházi viszonyokra részletesen utal az anyakönyvükben található történeti krónika, amely az első lelkészeik életét is bemutatja. De részletes curriculum vitae található Hagenről a MEEL Dunántúli Evangélikus Egyházkerület J. 1.183. ir./sz. alatt. 25 MEEL Majos Ev. gyülekezet ir. b. ak. I. köt. 7. p. 26 Uo. 27 A lelkész a következőket jegyezte fel: „...Alles was'in dem neuen Gebaude in guten Standé und die ganze chorsame Gemeinde trug dazu bei mir ihrem neuen Seelsorger Erleichterung und be­quemlichkeit zu schaffen. Ne' reiche Segen des allerhöchsten begleite sie dafür". Uo. 113

Next

/
Thumbnails
Contents