Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

a Kraft család. Dauerheimból vándorolt Majosra Heinrich Walter és Philipp Kreuz család az 1720-as években. A feuerbachi születésű Johann Schüssler (később SchiBler) család ugyancsak hesszeni eredetű.

7 Kiegészítve és folytatva Schmidt kutatásait a majosi anyakönyvekben, további felső-hesszeni családok bevándorlásáról találtunk adatokat.

8 Megállapítottuk, hogy a bevándorlás az 1750-es évekig erőteljesen és permanensen folytatódott, és kisebb csoportokban a 19. század első évtizedéig tartott. Valamennyi lutheránus tolna megyei településen megfigyelhető, hogy az 1720-as évektől a hesszeni betelepülők döntő többségben vannak, majd egyre nagyobb az a német terület, ahonnan parasztok, majd főleg iparosok áramlanak a Délkelet-Dunántúl mikrotájaiba, településeire, így Majosra is.

9 Az első bevándorló családok közül az anyakönyvek alapján a következőket tudtuk meghatározni: Katherina Winecker(Y12\), WeygandErb(\722),MelchiorBerting (1720), Johannes Neun (1720), Johann Ritzel, Getraud Heineckel (1721), JustusBoth, Cilian Jung (1720), Charlotte Leber, Thomas Schleicher (1722).

10 A település gyarapodott lélekszámban, noha a földesuraság vallási türelmetlensége miatt egyre többen vándoroltak el. A fentebb említett papjaik elűzésével sokan fogtak vándorbotot és elsősorban a megyében lévő Mercy-féle birtokra vándoroltak; Gyönkre, Felsőnánára, Varsádra. Többen onnan is továbbálltak és Somogy megyei lutheránus lakosságú településekre költöztek. A földesúr által ajánlott jó szerződés alapján 70 házhely állt rendelkezésre, de 1730-ban is még csak 27 telepes jobbágycsaládot írtak össze, mellettük 15 zsellért, valamint 3 özvegyet, akik önálló háztartásban éltek.

11 Ahhoz képest,hogy 1715-ben 4 szerb család tengődött az egykori Kersnerich-féle birtokon fekvő Majos településen, kétségtelenül jelentős népességnövekedés figyelhető meg

12 a harmincas évekre. 7 Schmidt János: i. m. (Győr) 74-75. p. 8 MEEL Majosi evangélikus gyülekezet ir. 148. t. Protocollumok 1720-1760. Továbbá anyakönyvek: 1721-1739. Majd 1741-1826. 9 Ahol származási hely ismert, ott fenti megállapításunk nyer bizonyítást. 91 család esetében találtuk meg az óhazát, azt a községet vagy uradalmat, ahonnan a Majosra települt lutheránus jobbágyok származtak: Schleimrodból: Hesszenből vándorolt be Johann Justus. Schroppenhausból; Hesszen: Péter Bader família. Az előbbi 1721-ben, az utóbbi 1722-ben szerepelnek a házassági anyakönyvben. Oberfügelheimböl érkezett Cilian Jung és testvére Adolf 1720-ban, és leánya Katherina ugyaninnen ugyanebben az esztendőben. Wehrstettből: Hesszenből költözött Majosra Joh. H. Schütz és családja 1720-ban. Joh. Kristian Seckler 1725-ben köt házasságot Majoson, Hesszenből jött. Joh. Dániel Jung 1725-ben kötött házasságot Majoson, Wifibachból, Hesszenből került Majosra. Johann Wilhelm Hessz 1742-ben kötött Majoson házasságot, Hesszenből Ober-Gleenből származott. Joh. N. Ehrenfels a hesszeni Wolfzellböl vándorolt be és 1742-ben kötött házasságot Majoson. Ezek az első generáció tagjaiból felbukkanó nevek. A hetvenes-nyolcvanas években a hesszeni bevándorlók után Württembergből folytatódott a telepítés és a bevándorlás. Friedrich Bach szabó Gártringenből, Kristoph Roth Eishelbergből, Johannes Walter Lorchból telepedett Majosra. Valamennyi Württembergben lévő település. A századfordulón érkező családok többsége Bajorország különböző régióiból érkezett. 10 MEEL Majosi evangélikus gyülekezet ir. ak. 1720-1725. 11

TMÖL Ö 292 Extractus Processus Völgysegiensis, (Majjus) 1730/31. n TMÖL Ö 240 Conscriptio Domestica 1715. 110