Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Kőhegyi Mihály-Tóth Ágnes: Bodor György összefoglaló jelentése a Bonyhád környéki telepítésekről • 173

68. Egy 1945. május 11-én kézzel írott levélben ezeket olvashatjuk: „A népeket kihajcsák a legelőre és azt viszik a gettóba akit akkarnak... És a Lengyeli kastélyba vagyis gettóba egypár dolgot említenék a Tekintetes Főispán urunk. Ott van külön szoba ahol csak toll van és oda visznek be akit ök akkarnak és össze vissza verik és (hempergetik). Nappal és északa ép úgy mint öreg vagy fiatal a dolgukat csak a szobába végezhetik... Kivételes esetek is előfordulnak, például őnekik megfelelő lányokat, az őrzésükre őrszobára visznek." A vármegyei főkapitány közli, hogy a kivizsgálás nem vezetett kellő eredményre, a beadvány névtelensége miatt. Nem sikerült megtudni a feljelentő nevét és lakcímét sem TML FI 798/1945. Pedig bizonyára mindent megtett a politikai rendőrség kilétének felderítésére. A Lengyelben létesített tábor ügye többször foglalkoztatta a bonyhádi Nemzeti Bizottságot. Sorozatosan tiltakoztak a rendőrség fellépése ellen. TML Bonyhádi Nemzeti Bizottság jegyzőkönyve 1945. május 22. - A panaszok kivizsgálása után Bodor György ígéretet tett hathatós intézkedésekre. A lengyeli táborban uralkodó állapotok (verés, szobákba vécézés, nemi erőszak) kivizsgálására, az alispán személyesen ment ki. A helyszíni szemle és a foglyok vallomása - a nemi erőszak kivételével, amit nyilvánvalóan nem mertek bevallani -, igazolta a vádakat. TML Bonyhádi Nemzeti Bizottság jegyzőkönyve, 1945. május 30. Virth József, 1988. 69. Michler Ferencné hőgyészi lakos levelében ezeket írja az alispánnak: „Kérem, hogy a házamból a telepeseket méltóztassék ki tenni vagyis máshová hejezni, amennyiben nem hejesen járóinak el velünk, a saját tehenemet minden további nélkül kivezetik az istálóból és oda aták rokonaiknak gabonámat le araták szénáimat stb mindent magukénak tulajdonítanak. "TML Ai 49/1945. (július 20.) Az alispán áttette az ügyét a Megyei Népgondozó Hivatalnak (augusztus 1.), aki a gyönki körzetvezetőt bízta meg a kivizsgálással. Elutasító válaszát (augusztus 31.) a kerületvezető jóváhagyta (október 19.) TML Népgondozó Hivatal simontornyaijárási ir. 83/1945. 70. A Népgondozó Hivatal zombai körzetvezetője hasonlóan ír: „Jeleztem, hogy Zomba községben a nyugalom és békesség megóvása érdekében szükségessé vált a visszaszivárgot volksbundista, hitlerista SS. egyéneknek a kitelepítése, illetve összeköltöztetése, miért is kérem ennek végrehajtásához a felhatalmazás megadását, valamint annak végrehajtásához esetleg szükségessé váló jelentős karhatalom igénybevételére hozzájárulás megadását. A helyzet ugyanis az, hogy a székely telepesek letelepítésekor az itteni volksbundisták a lengyeli gyűjtőtáborba lettek elszállítva és egy rövid ideig ott is tartózkodtak, azonban később ez községbeliek az elöljárósággal karöltve keresztülvitték, s ezek visszajöhettek a községbe. Itt természetesen mindenik a volt lakására ment és a telepessel egy része szép könyörgéssel, másrésze jogcímet formálva erőszakoskodással be helyezkedett a lakásba és most ott a telepessel együtt laknak, de a békesség közöttük nincs meg, hanem állandó a viszálykodás, veszekedés, úgy annyira, hogy gyakori már majdnem tettlegességre fajul. Tény az, hogy a legáldatlanabb állapot alakult ki, ami így tovább fenn nem tartható. "TML TMNH Zombai körzetvezetősége ir. 33/1945. augusztus 23. - TML TMNH 255/1945. (augusztus 26.) 71. A rendőrség kerületi kapitányságainál a politikai osztály vezetőinek kinevezéséhez a főispán és a szekszárdi szovjet parancsnokság hozzájárulása volt szükséges. TML Tolnai NB jegyzőkönyve, 1945. április 19. - Szekszárdon három, önálló hatáskörű osztály működött: politikai, bűnügyi, polgári. A nagyobb községekben és a járási székhelyeken a kommunisták vezetésével alakult meg a rendőrség. Tolnán, Bonyhádon, Dombóváron nemcsak a vezetők, hanem a személyzet is a kommunista párt soraiból került ki. Bonyhádon Jancsesz János lett a vezető a főispán megbízásából. TML BJF 139/1945. és 143/1945. 72. A Nemzeti Bizottságok foglalkoztak a jegyző és bíró személyével. Nagymányokon a német időben büntetésből áthelyezett Gáthy Ferencet hívták vissza. Szálka község örömmel fogadta az alispán által visszahelyezett Arató Jakab körjegyzőt, akit volksbundellenes magatartása miatt helyeztek a magyarlakta Sárbogárdra. Tamási az elmenekült főjegyző jelentkezésekor elzárkózott visszavételétől és a helyettes jegyzőt választotta meg. Pakson a községi írnokot választották meg jegyzővé. Tamásiban új bíró megbízására került sor. TML Nagymányoki NB jkv., 1945. dátum nélkül, Szálkai képv. jkv. 1945. június 1., Tamási képv.jkv. 1945. április 15., június 9., Paksi képv. jkv. 1945. június 10. A képviselők és a községek elöljárói 1945 tavaszán és nyarán kicserélődtek. Bodor György vádaskodása tehát alaptalan. 73. Az iskolák épületeit kórház céljára foglalta le a szovjet hadsereg. Bonyhádon március 25én kezdték meg a tanítást, Szekszárdon csak március végén. TML Bonyhád dobolási könyve, 1945. március 22., Tolna Megyei Néplap, 1945. április 1. 74. Valószínűleg Majosról van szó. A betelepítés folytán a tanulók létszáma 227-re emelkedett. Kis létszámú osztályok szervezését tartják szükségesnek a helyi pedagógusok, mert a német ajkú gyerekek és a betelepített székelyek tanmenete igen különböző. TML Megyei 194