Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Kőhegyi Mihály-Tóth Ágnes: Bodor György összefoglaló jelentése a Bonyhád környéki telepítésekről • 173

Tanfelügyelő iratai 736/1945. Alighanem a hányatott sorsú székely gyerekek - teljesen érthető módon - gyengébben álltak a tanulással a helybéli gyerekeknél. Ezt bizonyára szóbahozták a nevelők a szülők előtt. Ezért javasolja Bodor kicserélésüket. 75. A közegészségügy romlása minden háború velejárója. Tolna területén először a nemi betegségek harapóztak el. Gyönkről és tamási járásból tífuszt jelentettek. TML Kocsola dobolási könyve, 1945. február 20., AJ 2470/1945., 2980/1945. 76. A szekszárdi kórházigazgató négy segédorvosi állás betöltését sürgette. Kocsola az egész télen orvos nélkül volt, a szakcsi járt át időközönként. Júniusban új orvos költözött a faluba. Mórágyra is más községből nézett át időnként orvos. TML AI8501/1945., TML Kocsola dobolási könyve, 1945. március 28., május 13. Június 17., Mórágy dobolási könyve, 1945. május 26. 77. Az 1945-ös őszi választási küzdelmekkel kapcsolatban ismerjük az egyes pártokjövőre vonatkozó, köztük a hazai németség ügyében elfogadott álláspontját. A szociáldemokrata párt XXXIV. kongresszusán elfogadott akcióprogram III. 7. pontja kimondja: „Nemzetiségi politikánk alapelve a teljesjogegyenlőség és szabadság"R&kosi Sándor- Szabó Bálint, 1979. 99-118. Ennek bizonyára az a magyarázata, hogy a nagy múlttal rendelkező pártban zömmel nem falusi földművesek voltak, hanem nagy tömegben német származású szakmunkások. 78. OL Népgondozó Hivatal iratai 2504/1945. (július 4.) 79. Bodor György: A székely kérdést meg kell oldani. A Völgységi Telepesek Lapja, 1947. április 8. A korabeli sajtót feldolgozta Szőts Zoltán, 1984. Irodalom Antal Gábor 1983 Emelt fővel. Budapest. Arató Endre 1969 A magyar-szlovák-cseh viszony 50 éve. Történelmi áttekintés. Budapest. Árokay László 1970 Emlékező tájak. A Szovjetunió Vörös Hadseregének harcai nyomán. Budapest. K. Balog János 1970 Ellenállási mozgalmak a II. világháború végén és az MKP megalakítása Tolna megyében. Tolna megyei Helytörténeti Füzetek I. 38-53., Szekszárd. 1972 Tolna megye felszabadítása. In Puskás Attila szerk.: Tanulmányok Tolna megye történetéből. IV. 5-53. Szekszárd. Betlen Oszkár 1946 Reszlovákizálás és a szlovákok kényszerű áttelepítése. Társadalmi Szemle, augusztus-szeptember. Bodor György 1975 Székely honfoglalás 1945-ben. Forrás, 3. szám, 70-83., 4. szám, 59-68. Csuka Zoltán 1941 Bukovinai székely-magyarok a bácskai telepesfalvakban. Kisebbségi Körlevél, 5. szám, 311-322. Dokumentation 1961 Dokumentation der Vertreibung der Deutschen aus Ost-Mitteleuropa. Bánd V. Jugoslawien. Düsseldorf. Faludi Gábor-Gergely Ferenc 1989 Fejezetek a város 1921-1944 közötti történetéből. In Kőhegyi Mihály szerk.: Baja története a kezdetektől 1944-ig, 310-417. Fehér István 1972 Politikai küzdelmek a Dél-Dunántúlon 1944-1946 között. Budapest. 1982 Adatok a bonyhádi hűségmozgalom megalakulásához. In A Dunántúl településtörténete V. 1900-1944. Veszprém, 218-229. 1983 A bonyhádi hűségmozgalom történetéhez. Budapest. 1984 Ellenállási mozgalom a dél-dunántúli németek között. In Tanulmányok Baranya megye és Pécs város legújabb kori történetéből (1941-1950). Pécs. Forrai Ibolya 1987 Népi írásbeliség a bukovinai székelyeknél. Budapest. Gacesa, Nikola 1968 Agrarna reforma i kolonizacija u Backoj 1918-1941. Növi Sad. 195