Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Durgonicsné Molnár Erzsébet: Tolna vármegye agrárkultúrájának eszmei veszteségei a második világháború következtében • 83

etetése is elmaradt ez idő alatt. Természetesen más községek is teljesítettek hasonló hadimunkát hosszabb-rövidebb ideig.

4 A harcok következtében a fogatok 2/3-a, a nagyobb gazdaságok teljes állatleltára, minden készlete és a nagyobb felszerelések jelentős része megsemmisült. A kisebb gazdaságok a rekvirálások során adták oda minden készletüket még azokon a területeken is, amelyek távolabb estek a hadműveletektől. Alsónána 107 gazdájának az orosz bevonuláskor 209 lova volt. A katonák mind elvitték, csak néhány fejős tehén maradt a faluban.

5 A megmaradt igaerő az állandó munkavégzéstől legyengült, igen kis mértékben lehetett szántás-vetésre felhasználni. A hadműveletek elvonulása után a megmaradt állatállomány és termények, a fogatos és kézi munkabérek hetek alatt a márciusi árszint sokszorosára emelkedtek. Ez a körülmény a háborútól sújtott gazdaságokat még inkább visszavetette. Amíg háború dúlt a megyében, elsődleges feladat volt a harci alakulatok kiszolgálása, hadi munkálatok végzése, romeltakarítás, úttisztítás, hídépítés, lőszerszállítás. A harcok elcsendesülésével a kárfelmérés kötötte le az energiák nagy részét. A kárfelmérés elhúzódott, még 1945 nyarán is folyt a mezőgazdasági javakban bekövetkezett veszteségek felderítése. A személyes javakon kívül fontos vízfolyások, töltések, mezőgazdasági utak és területek szenvedtek súlyos károkat. Ezek felmérését és helyreállítását a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatal irányította és a szükséges anyagi fedezetet központilag biztosították. Bár anyagilag és eszmeileg is óriási veszteséget tudhat magáénak a megye, mégis legsúlyosabbnak a lakosság veszteségét kell tekinteni. Egy 1945. június 30-i gyorsfelmérésből tudjuk, hogy Tolna vármegye lakossága 15 320 fővel (5,6%-kal) csökkent 1941 óta. Ebből kimutathatóan 14 639 személyt (5,4%-ot) a háború következtében veszített el. A lakosság háborús csökkenése csak minimálisan maradt el az országos 5,7%-os átlagtól. A mezőgazdaság háború okozta eszmei veszteségei A háború pusztításait a nemzeti jövedelem százalékában, termelőeszközök, művelhetetlenné vált mezőgazdasági területek nagyságában, a terményfélék, az állatállomány veszteségeiben szokás jelölni. Tény, hogy az anyagi javak körében ezek a leginkább mérhető mutatók. Alig ismerünk vagy találunk adatot a termelőerő, az emberi szaktudás elvesztése következtében beállott gazdasági hanyatlásról. A köztük lévő összefüggésről csak közvetett módon kaphatunk megközelítően valós képet. Az emberi életben, a szaktudásban esett károk Vegyük számba, hogyan és milyen arányú emberveszteséget szenvedett megyénk. Kevés konkrét és megbízható adat áll rendelkezésünkre, a meglévő adatok más-más szempontból vizsgálják a lakosságot, ezért nehe86