Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Durgonicsné Molnár Erzsébet: Tolna vármegye agrárkultúrájának eszmei veszteségei a második világháború következtében • 83

zen vagy nem viszonyíthatok. Mindenképpen alapvető kiindulópont az 1941-es népszámlálás adatbázisa, amely szerint Tolna vármegyében őstermeléssel 179 956 személy foglalkozott (65,8%), ebből 87 617 a férfi és 92 338 a nő. 1945 júniusában az orosz katonai parancsnokság számára készített alispánijelentésben földműves megjelöléssel 72 443 személy tüntettek fel. Nyilvánvaló, hogy ez az adat csak a férfilakosságra vonatkozott, mert háztartásbeliként 73 450 személyt jelöltek, akik tudvalevően nők, feleségek voltak. Eszerint 1941-hez képest mintegy tizenötezer földműveléssel foglalkozó vagy a mezőgazdaság valamely ágazatában dolgozó férfi munkaerő hiányzott közvetlenül a háborút követő hónapokban. Ezt támasztja alá egyjúniusban kelt miniszteri megbízotti jelentés is, amely arról szól, hogy 10 000 katona még nem tért haza, 3000 volksbundista elmenekült a németekkel, másokat elhurcoltak. Lejjebb ez olvasható: „Ezidő szerint a vármegyében 36126férfi, 41837 nő és 13 876gyermek van, ami összesen 91839. Ez a munkaerő a vármegye területének okszerű megműveléséhez még akkor sem elegendő, ha a normális munkafeltételek rendelkezésre állnak '* Még ha ez az adat pontatlan is a mezőgazdasági munkaerőhiányt illetően, akkor is elfogadható a tízezer fölötti adat, hiszen a katonák és a politikai okokból elmenekültek és elhurcoltak megközelítően azonosak az 1941-es és 1945-ös felmérések különbségével. Ezt erősíti a már említett statisztikai adat a háború okozta (14639) fogyásról. Egy másik adatsor felhasználásával is megközelíthetjük a háború következtében keletkezett férfi munkaerőhiányt. A 15 éves és annál idősebb férfiak száma az 1941-es népszámlálás szerint 96 210 volt. Ebből a mezőgazdasági foglalkozást űző férfiak száma 64 774 (67,33%) volt. Általában 15 éves kortól a parasztcsaládokban már kereső foglalkozásúnak számítottak a fiúgyermekek is. Ezért magasabb az őstermelőkhöz képest ez a számadat. Katona- és sorkötelessé viszont 18 évesen váltak. Ismert a falusi, földműves emberek házasodási szokása is, miszerint 18 éves korban vagy alig később családot alapítottak. így valószínűsíthető, hogy a nős (66168), özvegy (5112), elvált (688) (összesen: 71968) férfiak száma egyben a hadköteles férfiakat is jelentette. Hozzátéve, hogy az özvegységre jutottak nem minden esetben a fiatalabb korúakat jelentették, vagyis az özvegyek nem mind katonaköteles korúak. Továbbá a 96210 főben az egyéb foglalkozásúak is bennfoglaltatnak, de ezekhez a rétegekhez igen kis létszámú lakosság tartozott a vármegyében. Végezetül elfogadhatónak tartjuk a katonai szolgálat - és az elhurcolás - miatt bekövetkezett tizenötezres férfi munkaerőhiányt. Mégis miből eredhetett a gazdasági felügyelő-miniszteri biztos jelentésében a meglehetősen csekély (36126) férfi munkaerő létszám? 1945 nyarán meglehetősen kaotikus állapotok uralkodtak Tolnában. Még nem tértek haza a frontról a katonák, de már januárban megkezdődött a polgári lakosság elhurcolása, a „málenkij robotra", tekintet nélkül nemre és korra. Az elhurcoltak számát máig sem ismerjük pontosan. Ugyanakkor a földreform és a telepítés megkezdésekor a német ajkúakat internálták, a megye egyes községeibe összeköltöz87