Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Varsányi Péter István: Tolna megye az 1848-as és az 1861-es választások tükrében • 59

kenységük beindítása elől. Ugyancsak november 26-án kelt a magyar kancellária utasítása, miszerint a főispánoknak hozzá kell látniuk a megyei közigazgatás átszervezéséhez - igaz, 1848 előtti alapokon és formában. A kinevezés és a lemondás között ingadozó Sztankovánszky főispán december 30-án biztosokat küldött a községekbe, a megyebizottságba delegálandó képviselők megválasztásának előkészítésére.

37 Az első megyei ülésre (amely még nem közgyűlés) másnap, december 31-én került sor. 1861. január 7-e jelentős nap Tolna megye életében: megnyíltak „...a 11 évig zárva tartott megyei gyűlés" ajtajai. A „köztiszteletnek s bizalomnak"'örvendő főispán - „több megyebeli uraktól környeztettve"- lépett a gyűlésterembe, ahol kitörő fogadtatásban részesült.

38

1849 után először a vármegye legfőbb testülete is megkezdhette munkáját. A főispán beköszöntő beszédéből csupán azokat a részeket emeljük ki, amelyek 1848 politikájának, eszmeiségének folytatására utalnak. Sztankovánszky Imre főispán az eltelt tizenkét évet, a neoabszolutizmus korát „autonóm megyehatóságunknak közbejött gyászos eseményeként", a megyebizottság összehívását viszont a „megszakított fonal" felvételeként értékelte, a „törvényes szabad önkormányzás" folytatásaként üdvözölte. 1848-ból említésre és dicséretre méltónak tartotta, hogy a nemesség „példátlan nagylelkűséggel" mondott le előjogairól, a politikai jogok megosztásával a népet szabad honpolgárrá emelte". Ami a megyebizottságok, országgyűlés népképviseleti alapokra helyezését illeti: 1848 nemcsak az értelmiséget, hanem „...az egészséges népelemet is bevevén az alkotmány sánczaiba, "azok szélesebb alapot nyerhettek.

39 A főispáni beköszöntő után kibontakozó vita egyértelműen bizonyította a megye 1848-as törvények melletti elkötelezettségét. Bartal György mindenekelőtt az Októberi Diplomától határolta el magát, az olyan „compromissumtól", amelyhez „...országunk alkotmányát és ezzel együtt megyei szerkezetünket nemzeti lételünk feláldozása nélkül idomítani lehetne". A magyar nemzet józan felfogásával ezt a kérdést régen eldöntötte, amiért is a megyék 1847/48-as törvények alapján alakulnak újjá; ő is azt indítványozza, hogy a közgyűlés az említett törvénykönyv XVI. törvénycikke által szerveződjön. Perczel István - az újjáalakulást megkönnyítendő - lemondott; példáját a megyebizottság tagjai egyöntetűen követték. Ennek nyomán a megyei közgyűlést pótló „állandó bizottmány" az 1848-as törvénynek megfelelően alakult meg.

40 A tisztújításra másnap került sor (minden község 2, a nagyobbak ezer lakos után 1 képviselőt küldhetett) - az említett törvény (1848: XVI. te.) rendelkezései szerint. Az első alispán Bartal György, a másodalispán Dőry Lajos báró lett.

41 A közgyűlés - Perczel István egy újabb indítványának megfelelően - mindent, ami 1848 óta „hozzájárulásunk nélkül alkotmányos törvényeink ellenére" történt, törvényes „erőnélkülinek" tekinti; s mindennek, amely „szentesített törvényeinkhez szorosan ragaszkodik", csorbítatlan „...egész kitérjedésükbeni életbeléptetését kívánja".

42 1861. január 16-án fontos császári rendelet jelent meg: az uralkodó el70