Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Varsányi Péter István: Tolna megye az 1848-as és az 1861-es választások tükrében • 59

adatokat.

16 Abból indul ki, hogy általános választójog mellett nagyjából a lakosság 60%-a szavazó. Tolna megye ismert választókerületeiben ez 94 948 főt jelent. Az 1848: V. te. 2. §-a a nőket kihagyja a választásraj ogosultak köréből. Az 1828-as összeírás a nő-férfi megoszlást 50,75%-49,25%-ban adja meg. Ezt alkalmazva Tolna megyére: 46762 főt kapunk. A valójában összeírtak száma - mint láttuk -10 812, ami a számításba vehető férfilakosság 23%-a. A megyék közötti összehasonlításban így is a sereghajtó szerepet tölti be Mosón társaságában, hisz Zala a 33%-kal, Vas a 31%-kal, Sopron a 28%-kal jócskán megelőzi. Ebben szerepet játszhat az az indolencia, amely a fent említett, szakcsi jegyzőkönyvből is kiderül. A megye nagyobb települései közül az átlag fölé emelkedik Paks (az összeírtak a férfilakosság 28%-át tették ki), de az átlag alá került a legnépesebb község, Dunaföldvár (21%) és Szekszárd (20%). A választópolgárok Amikor a Tolna megyei választók egyes kategóriáit vizsgáljuk, sajnálatos módon csak hiányos adatsorra támaszkodhatunk. Amint említettük: a bonyhádi választókerület névjegyzéke nem maradt fenn, a szakcsi esetében is csupán a választók számáról tudunk. így a továbbiakban mindössze négy kerület adatait vehetjük vizsgálatunk górcsöve alá.

17 1848 választópolgárai: a „régi jog" szerint szavazók A feudális rendi képviselet 1848 előtt a kisszámú főpap, főnemes mellett az alsótáblán is csupán a lakosság egyhuszad részét kitevő nemességet érintette. Ezen a régi, a szerzett jogon az új törvény nem óhajtott változtatni: tehát „...mindazok, kik a megyékben és szabad kerületekben az országgyűlési követek választásában eddig szavazattal bírtak, ejog gyakorlatában ezennel meghagyatnak'

'(V. te. 1. §). Ez eltér az általános európai gyakorlattól, mivel a külföldi alkotmányok a politikai egyenlőséget a kiváltságok eltörlésével valósították meg; a magyar törvény azonban a nemesekhez emelte a nem nemeseket.

18 Tolna megyében 1848-ban a „régijog"alapján, vagyis nemesi kiváltságának köszönhetően 1030 személy szavazhatott, ami az összeírtak 11,48%-a.

19 (Az összevetés kedvéért: Vas megyében 19,6%, Zala megyében 18,3%, Sopron megyében és városban 15,11%; s csupán a jórészt nem magyarlakta, tehát a magyar nemességet és városi polgárságot nélkülöző Mosón megyében 2,54%.) A legtöbbük apaksi kerületben mutatható ki (440 fő), ami egyáltalán nem véletlen, hisz itt a legnagyobb a magyar lakosság számaránya (89,5%). Két magyar település külön is kiemelkedik: Dunaszentgyörgy (247 „régi jog" szerint szavazóval) és Dunaföldvár (78). A kölesdi kerület a maga 305 választójával (az összeírtak 10,5%-a) a második helyre került; bár itt már 63