Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

T. Mérey Klára: Egy mezőváros iparosainak eredete a XVIII. sz. végén • 33

színűnek tűnik, hogy ez egy még távolabbi helyet jelöl. A Stuttgarttól északra fekvő Bruchsel - azonos hangzása révén - talán eligazíthat minket e feltételezésünkben.

75 Amberger varga pedig pontosan megjelöli, hogy bajor földről érkezett, Pipanszrietnek mondott településnevet a korabeli lexikonban nem találtam, de az 1910-ben kiadott munkában Pipinsried helynévként szerepel Felső-Bajorországban. Amberger 1766-ban jött Tolnára.

76 Joannes Mulcz stájer földről 1781-ben érkezett ebbe a mezővárosba Judnburgból, ahol a mesterségét is tanulta. Ez a település Gratztól nyugatra, a Mura mellett fekszik.

77 Utolsónak hagytuk a legutóbb érkezett német vargát: Gallus Cyslert, aki Karlszpat, azaz a csehországinak jelölt Karlsbadból 1785-ben telepedett át Tolnára. Mesterségét még szülőföldjén sajátította el.

78 Áttekintve a német vargák tekintélyes listáját, itt is meg kell állapítanunk, hogy ez a mezőváros a különböző helyekről érkezettek széles körét foglalta magába, nyugat és észak felől egyaránt telepedtek le mesteremberek ebbe a kis Duna melletti településbe, amely még csak nem is kecsegtette őket könnyű megélhetéssel. A város - úgy tűnik - mégis kivívott magának valamiféle rangot, gazdasági jelentősége emelkedett, hiszen a mézesbábos pl. nem a megyeszékhelyen, hanem Tolnán telepedett le 1782-ben és onnan látogatta áruival a vásárokat. Ez a mester délről jött, Carniolia tartományból, s annak is Stain nevű helységéből.

79 Az utolsó feltüntetett mesterség Tolnán a harisnyaszövőké volt. Ők elsősorban a német „divatot" szolgálták. Egy részük betelepedéséről és érkezésük helyéről már szólottunk, hiszen a Fiecze helységből érkező két Khormorel 1758. és 1767. évi betelepedését már az ugyanebből az imperiumbeli helységből érkező áccsal kapcsolatosan áttekintettük. Ugyanígy megtárgyaltuk a Subert család egyik tagjának tolnai letelepedését is. De ez az iparág is olyan, amelynek képviselői többfelől érkeztek Tolnára. Elég csak, ha a haza fiaként említett és már születésük óta Magyarországon élő harisnyaszövő mesterek adatait - ebből a szempontból - megvizsgáljuk. Az egyikük Pestről érkezett, a másik Szegeden tanulta mesterségét, a harmadik Tolnán élt, itt tanult. Johannes Ernhaft mester cseh földről érkezett, s Vempfent jelölte meg születési és tanulási helyeként. A kézirattár példányában Vemsen a helység neve. A térképeken és a korabeli lexikonban nem található ez a helynév 1771-ben. Nála dolgozott Augustinus Logius, aki szász („EstSaxo ") és a vándorlás évei után, 7 éve, 1779-ben érkezett ide Naistadból. Ez a település a szász és cseh határon fekvő Neustadttal azonos.

80 S noha Vempfent nem sikerült megtalálni a térképen, elképzelhető, hogy az is egy határmenti település lehetett. Meg kell még említenünk Philippus Kwittet, aki Alsó-Styriából, vagyis Stájerországból jött, s Flórián nevű helységben tanulta meg mesterségét.

81 1772-ben telepedett le Tolnán. 48