Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

T. Mérey Klára: Egy mezőváros iparosainak eredete a XVIII. sz. végén • 33

lyó partján. Pern pedig az Odera közelében fekvő Pain lehet, amely a 19. század végén is térképen jelölt nagyobb település volt.

67 A takácsok közül Laurenz Unger az Impérium Vispach nevű helységéből származott, ott tanulta mesterségét és 22 éve, 1764-ben érkezett onnan Tolnára. Ez a település nyilván Wiesbach, e néven Ausztriában és a mai Németország területén is találunk településeket.

68 Josephus Prager takács Hölczinget mondja származási helyének, harminc éve, 1756-ban érkezett onnan Tolnára a birodalom területéről. Trinn takácsmester ugyancsak a birodalom Tallhajmnak mondott településéről jött feleségével 15 évvel ezelőtt, 1770-ben.

69 Jelentékeny számban találunk ekkor Tolnán német vargákat is. A 24 ott élő mester közül többen már e haza fiai, nyilván a második nemzedékhez tartoznak, de több közvetlenül idegen földről érkezett is van közöttük. Carolus Ketterer az Impérium területéről jött. Tonisinben sajátította el a vargamesterséget, de már 44 éve, 1742-től Tolnán lakott. Ugyancsak az Imperiumból érkezettnek mondta magát Benedictus Veisz, aki Merennye helységből érkezett, ott tanulta meg a mesterségét, és feleségével, gyermekeivel együtt 28 évvel ezelőtt, 1758-ban telepedett le Tolnán. Ezek a helységek ma már alig azonosíthatók. Az érkezés irányát azonban jelzik és számunkra most ez a lényeges. A német vargamesterek között találjuk azt a Lorenz mestert is, aki csehnek mondotta magát, Svadepachnak nevezett településről érkezett 1776-ban Tolnára, de előzőleg a szászországi Klingentalban tanulta meg a mesterségét. Ez a település valóban szinte rajta fekszik a szász határon.

70 Tenczlinger és Denczlinger német vargák ugyancsak a birodalom területéről érkeztek, nyilvánvalóan testvérek voltak, csak a nevüket elírták, mert mindketten gyermekként jöttek Tolnára szüleikkel Rieglből 27 éve, 1759-ben.

71 J. Khelner vargamester az Impérium Lipfertinge nevű helyét említette szülőhelyeként, ahonnan ugyancsak gyermekként, 33 éve érkezett Tolnára 1753-ban.

72 Petrus Frisser Grossenhausenből jött 28 esztendeje, 1768-ban, mint fiú, mesterségét már Tolnán sajátította el. Franciscus Svartz pedig a birodalom Lor nevű helységéből jött, de mesterségét Győrben tanulta, s 1764ben érkezett Tolnára. Egy előbb említett takácsmester rokona vagy névrokona: Georg Prager azt vallja, hogy Hinczingenből gyermekként jött ide 1756ban. Egy évben érkeztek, de míg az egyiknek szülőhelyét Hilczingennek jegyezték fel, a másiknál - nyilván ugyanennek a településnek feljegyzett szóalakja - : Hölczing. E helynevek azonosítása nehéz feladat. Mindenképpen német földről érkeztek, talán egy részük Szászország felől. (Grossenhausen nagy valószínűséggel Grossenheim körül keresendő.)

73 Ide kell még sorolnunk az idős Szoner vargát is, aki ugyancsak korán, 1758-ban érkezett Tolnára Kriszthaimból. (Fia is varga.)

74 Ugyancsak az Impérium területéről érkezett Georg Helmon, aki Bruzlt jelölte meg szülőhelyének és 24 éve, 1762-ben telepedett meg Tolnán. Való47