Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

T. Mérey Klára: Egy mezőváros iparosainak eredete a XVIII. sz. végén • 33

1772-ben, s fivérénél lakott, hazátlan zsellérként. E települések nevét nem sikerült azonosítani, de talán az utóbbit a Türingiában fekvő Siegen körül kereshetjük, hiszen erről a vidékről is érkeztek telepesek a Tolna és Baranya megyei kihalt részekre.

52 Tolna mezőváros jelentőségét jelzi, hogy 11 német szabó is megélhetést talált területén. Ezek nem látogattak vásárokat, a városi megrendelések alapján szerezték kenyerüket. A német divatot szolgálták, tehát nyilván őseik német földről érkeztek. Annál figyelemreméltóbb, hogy mindössze hét jelezte idegen földről érkezését és ezek többsége is cseh, illetve morva területről jött. Josephus Kaisz a birodalom Najkhirsch (a kézirattári példányban: Najkhirch) nevű településéről gyermekként érkezett Tolnára 36 éve, és mesterségét is itt tanulta. A helynév nem azonosítható, nyilvánvalóan torzult forma. Ha Neukirchen lenne, akkor két helyre is gondolhatnánk: egyrészt a bajorországi ilyen nevű településre, de még a 19. század végén Passautól délkeletre is jelöltek egy ilyen nevű települést. Eimann jelölése szerint Hessenből, a Braunfels grófság ilyen nevű településéről érkeztek az első kolónusok.

53 Az egyik szabó morva katona fiaként született Iglauban,

54 majd a Hont megyei Lesencen tanult. A vándorlási évei után, 15 esztendeje, 1771-ben telepedett le Tolnán. Jacobus Hefler cseh földön: Hornauban született, itt tanulta meg mesterségét, és a vándorlás évei után, 1776-ban telepedett le Tolnán. Ugyancsak cseh földről érkezett Antonius Klasz, aki Moldautain nevű helységből származott, ott tanulta meg a mesterségét, és 1784-ben telepedett le Tolnán. Ez az említett település Moldautheim néven található a lexikonban, a Luzsnica és a Moldva egybefolyásának közelében feküdt, s a 19. század végén cseh katonai kapitányság székhelye volt.

55 Itt említem meg, hogy az egyik tolnai szűcsnek azonos vezetékneve volt és ő is ezt a települést jelölte meg származási helyeként. Ő egy évvel korábban jött Tolnára, Budáról érkezett, egy özvegyi műhely vezetését kellett itt végeznie. Feltételezhető, hogy ő hívta el rokonát ebbe a mezővárosba. A mesterség első képviselői azonban az Impérium területéről érkeztek ide. Joannes Khiener Szajtingenben tanulta mesterségét és 23 éve, tehát 1763-ban érkezett Tolnára, Joannes Khurtz Redesnből érkezett, ugyancsak a birodalomból. Itt is tanulta mesterségét, 13 éve, 1773-ban telepedett le Tolnán. Seitingen helynév előfordul a betelepülésekkel foglalkozó irodalomban és mint a Fekete-erdőben levő, Württemberg tartományba tartozót identifikálták. Redesnnel már nehezebb a helyzet. Létezik viszont a Rajna partján egy Reden, Hannovernél. Elképzelhető, hogy ezek voltak a szülőhelyek.

56 Philipus Rukk az imperiumbeli Atzenaut említi származási helyeként, ahol a mesterségét is tanulta. Nyolc esztendeje, tehát 1778-ban érkezett Tolnára. Ez a település feltehetően a Harz-hegységben fekvő Altenauval azonos, tehát ebből az irányból is érkezhettek telepesek ebbe a mezővárosba. De az is elképzelhető, hogy a kortársakhoz közelálló Eimann szerinti Pfalzban levő Alzey körzetének településéről van itt szó.

57 44