Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

T. Mérey Klára: Egy mezőváros iparosainak eredete a XVIII. sz. végén • 33

A Tolnán dolgozó négy szűcs közül az egyikről, a cseh földről érkező­ről már szólottunk. A másik: Antonius Subert egy kiterjedt család tagja, morvának mondja magát, aki Simbergből érkezett és Felső-Sziléziában, Frajvaldban tanult. Tíz esztendeje, 1776 óta él Tolnán. E család takácsmes­terséget folytató tagja 1771-ben már Tolnán volt. Ő is Simberget jelölte meg születési helyeként. Mesterségét ott tanulta, s feleségével együtt jött Tolná­ra. Ugyanennek a családnak lehetett a tagja Josephus Subert, aki születési helyét morva földön Scheembergnek diktálta be. Harisnyakötő volt. Ő érke­zett ide legelőbb, már 16 éve, 1770-től Tolnán dolgozott. Úgy hiszem, nem tévedek ha ezt a helynevet Schönberggel azonosítom, amely a 19. század végi térképen a morva lejtők alatt, tehát a sziléziai határ szom­szédságában feküdt, s viszonylag közel volt a sziléziai Freiwaldauhoz. 58 Igen figyelemreméltó mesterség Tolnán a csizmadia. Ezen a vidéken, amely mocsaras terület volt, egy állandóan áradással fenyegető folyó mellett, ennek a mesterségnek nagy szerep jutott. Ezt jelzi az is, hogy 20 mester talált itt megélhetésre. Igen figyelemreméltó azonban, hogy ez esetben is szerepe volt a különböző népek divatjának, népviseleti szokásainak, mert a mesterek nem nyugatról, északról érkeztek, hanem déli irányból, szlavón- és horvát­lakta területekről. A magyar nevű Andreas Fejér pl. horvát volt, aki Iváncsa helységben született, de mesterségét Kanisán tanulta. Húsz éve, 1766-ban érkezett Tol­nára. Ivanec ma Horvátországban, Varasdtól délre fekszik, nem messze Nagykanizsától. 59 Nyilvánvaló, hogy a csizmadia mesterséget elsajátítani kí­vánó fiú átkelt a Dráván és Nagykanizsán tanulta meg a „szakmát". Thomas Vidák volt még horvát a csizmadiák között, aki Szredicskét je­lölte meg szülőföldjeként és Zágrábban tanulta meg mesterségét. Szredicska valószínűleg a mai Srediscével azonos, magyar néven Kisszerdahely volt a Muraközben. Ez ugyan akkor még nem számított horvát területnek, de a mester Zágrábban tanult, s ez világosan jelzi hovatartozását. 60 Nicolaus Popovics Szlavóniából származott, Daczaviczónak mondta származási helyét. (A kézirattári példányban Pacsa-Viczo szerepel helynév­ként.) A Baranya megyei Siklóson tanulta mesterségét. 1780-ban érkezett Tolnára. A helynév erősen torzított lehet, de az irányt mégis jelzi: a Dráva, Száva, Duna közötti területről érkezett. Mathias Somsics horvát csizmadia Bozsakovinát említi születési helye­ként. Mesterségét a Baranya megyei Pécsváradon tanulta, és már 24 éve, te­hát 1762-ben megtelepedett Tolnán. Ugyancsak horvát volt Jacob Stojano­vics, aki Bucheve helységet jelölte meg születési helyeként. Mesterségét Ka­nizsán tanulta. A vándorlási évek után, 26 évvel ezelőtt, tehát 1760-ban érke­zett Tolnára. A szülőhely neve nyilván többször megváltozott, a térképeken és a lexikonokban nem sikerült nyomára bukkanni. 61 Mindez azonban mu­tatja, hogy már az 1760-as évektől élénk volt a forgalom e déli terület és Dél­Dunántúl között. A horvát és szlavón földről érkezettek szívesen sajátították el mesterségüket egy-egy magyar földön fekvő városban. 45

Next

/
Thumbnails
Contents