Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Kováts Jenő: Napló (1944-1946) • 199

réteggel együtt az elszarusodottfelhám. Valósággal újjászületve jöttem ki a fürdőből, Lajcsi barátom nemkülönben. Ezután városnézésre mentünk, amit lehetőség szerint soha nem mulasztottunk el és most még nem is kellett sietni. Itt is mindenütt látni lehetett a háború nyomait, a légitámadások következtében jelentős károk keletkeztek, számos ház összedőlt. A város szépsége így is megmutatkozott. A római korra visszanyúló története sok érdekességet tartalmaz. Érdekességként megjegyzem, hogy a Lech mezején levert magyarok vezéreit, Léi és Bulcsú vezéreket itt végezték ki. Regensburgnak több, mint ezer műemléknek számító épülete van. Megcsodáltam először is a gyönyörű dómot, mely a gótikus építészet egyik legjelentősebb emléke, 1275-ben kezdték építeni egy XI. századi leégett román bazilika alapjain. Végigjártuk a szűk belvárosi utcácskákat, átmentünk az „ördöghídon " (Teufelsbrücke). Mint egy helybelitől megtudtuk, ennek a névnek története is van. Állítólag annak idején, sok száz évvel ezelőtt, két építészmester egyszerre kezdte építeni a hidat és a dómot. Fogadtak egymással, hogy melyik lesz előbb készen. A híd hét év múlva elkészült, a dóm csak jóval később. Ezért a híd építője a hídfőhöz egy ördögszobrot állított, amelyik kezével szemét árnyékolva kutatóan néz a Dóm tér felé, keresvén a dómot. Innen ragadt a hídra az ördöghíd elnevezés. Az ördögalak kiállta az évszázadok viharait, de a második világháborúban megsemmisült, mert a németek a hadművelet során ezt a hidat is felrobbantották. Érdemes még a városból megemlíteni az Altér Kornmarkton álló régi kápolnát (Alté Kapelle), melynek elődjéről már 967-ből származó oklevél is említést tesz, a Kohlenmarkt sarkán álló régi városházát, főleg gótikus stílusjegyeivel, aSt. Emmeran kolostort, melynek templomához nagyon szép gótikus kerengő csatlakozik. Regensburgból továbbutazva az első nagyobb város, melynek pályaudvarán áthaladtunk, Neumarkt volt. Bár útközben már megedződhettünk, de sehol ilyen pusztítást légibombázás után nem láttunk, mint itt. Egy nappal korábbanjártak itt az amerikai bombázók, és a jelek szerint egyetlen célpontjuk volt, a hatalmas forgalmú neumarkti vasúti csomópont. Csak egyetlen sínpár volt hevenyészetten rendbe hozva, azon is lépésben kellett haladnunk, volt időnk mindent megnézni. A pályaudvar központi épületének a helyét óriási téglahalmaz jelezte. A hatalmas rendező pályaudvar sínéi felszaggatva kérdőjelként meggörbülve, mintha valami óriás játszott volna itt fura kedvében, egymásba érő bombatölcsérek, egy épen maradt kisebb épület tetején a légnyomástól feldobott vasúti kocsi a fejetetején. Az épület homlokzatán a felirat: Rader müssen rollenfür den Sieg, azaz a kerekeknek is a győzelemért kell gurulniuk, soha ilyen kontrasztot. A következő nagyobb város, amelynek pályaudvarára begördültünk, Nürnberg volt. Itt csak rövid ideig időztünk, míg eligazítást nem kaptunk. Lekapcsolták két vagonunkat és egy kis mozdony kivontatott bennünket a városhoz mintegy 10 km-re lévő kis állomásra, neve Nürnberg-Márzfeld volt. Kiderült hamarosan, hogy ide tetvetleniteni hoztak bennünket. Másnap reggelre tűzték ki a nagy műveletet. Tetveink sorsa meg volt pecsételve. '216