Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Kőhegyi Mihály-Tóth Ágnes: Bodor György összefoglaló jelentése a Bonyhád környéki telepítésekről • 173

zőgazdaságánakfőbb üzemi adatai" című 1935-ös statisztikai kiadvány szerint kereken 12 000 gazdaság volt. Aföldigénylő bizottságok ezek közül eddig 4400 gazdaság ellen nyújtottak be kobzásijavaslatot. A kobzást a vármegyeiföldbir­tokrendező tanács 4300 esetben ki is mondotta. 521 E községek területe 74 000 kat. hold. Ebből 5000 hold erdő, azaz aföldreform rendelet szerint állami vagy közösségi tulajdon. A megmaradó 69 000 holdból 30 000 holdat koboztak el és 39 000 hold maradt a régi tulajdonosok kezén. E községek közül 23 kisebb községben 25 000 lakosból 22 000 volt német és 3000 magyar. Két nagyobb községben, Hogy észen és Bátaszéken 7000 német és 4000 magyar élt. A 4400 kobzásra került gazdaság tulajdonosainak helyére 2500 magyar családot telepítettünk be. A lélekszám szerinti pontos összeírás még nem történt meg, számításaim szerint azonban a betelepített magyarok és a kobzásra kije­lölt németek lélekszáma nagyjában egyezik. Ennek az a magyarázata, hogy a németeknek egy-két gyermekük van, a betelepített magyaroknak pedig átlago­san öt vagy hat. Van azonban igen sok köztük nyolc és kilenc gyermekes család is. A betelepített magyarok 90-95%-a bukovinai származású. A többi a leg­újabb események következtében Horvátországból és Bácskából érkezett mene­kült. 59 Természetesen a helybeli magyar lakosság a telepesekkel teljesen azonos módon szintén juttatásban részesül. Ezek szerint vagyoni erőben és a gazdaságok számában a németség ma még valamivel erősebb, lélekszámban azonban a magyarság a bundosok fi­gyelmen kívül hagyásával már ma is kicsiny többségbe került. Ez a többség a nagy szaporaság következtében igen gyors tempóban növekedni fog. Röviden összefoglalva az eddig végrehajtott telepítésnek ez az összefogla­ló képe. A közölt számok nem véglegesek és kikerekítettek. II A Volksbund-listák rekonstruálása Az első rendkívüli nehézséget annak a megállapítása okozta, hogy kik a Volksbund tagjai? A listákat gondosan elrejtették. A helyi szerveknek nem a bundosok kiadása, hanem minél több ember megmentése a célja. A régi föld­igénylő bizottságok, a nemzeti bizottságok, községi elöljáróságok természetsze­rűen a helyi lakosságból alakultak meg. Közülök valók a községi bíró, a jegy­zők, papok, tanítók és általában az intelligencia nagyobb része is. Belőlük ala­kultak természetszerűen a pártok is. A különféle szervekben és pártokban van­nak egykori Bund-tagok is. Aki nem tagja a Bundnak, az is érdekelt. Mindenki­nek van egy rokona, sógora, szomszédja, vagy sok évtized óta vele együtt élő joismerose, akit a rendelet érint. Emberileg természetes és elkerülhetetlen, hogy ezek az emberek, ezek a szervek, ezek az alakulatok a törvény végrehajtása he­lyett a hozzájuk közelálló, velük régóta együllélő személyek megmentésére töre­kedtek. Ha ezt a magatartást meg is értjük, a politikai következmények érvé­nyesülését nem engedhettük meg. 180

Next

/
Thumbnails
Contents