Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Szitkovics Sándor: Fejezetek a Tolna megyei malmok történetéből • 145

a bonyhádi malomban. Ez utóbbi 1980-ban már kisrekonstrukcióként folytatódott. 1981-ben az ilyen kapacitásnövelő intézkedéseket az ötnapos munkahétre való áttérés indokolta, emellett váratlan felfutás volt a lisztigényekben, és várható volt a 40 órás munkahét bevezetése is. Ekkor határozta el a vállalat műszaki vezetése, hogy megvalósítja a már régen szándékolt feladatot: a dombóvári malom kapacitásnöveléssel egybekötött teljes rekonstrukcióját. A munkát 1983-ban kiemelt felújításként kezdték, kisrekonstrukcióként - ekkor már beruházási keretből - folytatták és 1988-ban malomrekonstrukció-beruházásként fejezték be. A hat év alatt a malom teljes berendezését kicserélték új, modernebb gépekkel. Új lisztkamrákat, lezsákolóberendezést építettek be. A malom kapacitása 10,3 vagon (103 t/24 ó.) lett. Egy ilyen - teljes berendezéscserével járó - rekonstrukció, a malom teljes leállása mellett, legjobb esetben is másfél évet vesz igénybe. Dombóváron rendkívül ügyes szervezéssel, évente mintegy 2 hónapos leállással - gyakorlatilag meghosszabbított éves karbantartási időkkel - oldották meg jól a feladatot. Ennek a megoldásnak nagy előnye, hogy nem kellett a malmot hosszabb időre leállítani, ezért teljesíthette éves tervét, nem csökkentette a vállalat éves őrlési keretét. Ugyanakkor lehetővé vált, hogy a szükséges pénzügyi fedezetet - több évre elosztottan - biztosítani lehessen. A dombóvári rekonstrukciójával egy időben végrehajtották a dunaföldvári malom rekonstrukcióját is, bár jóval kevesebb gépcserével, de ott is kapacitásemeléssel. A dombóvári malom befejezése évében kezdődött el a Tolna Megyei GMV még nagyobb vállalkozása: a szekszárdi új 15 vagonos malom építése. Még egy jelentős beruházás fejeződött be ez alatt az időszak alatt a dombóvári malomban: új, nagy teljesítményű lisztcsomagoló automata beszerelése. A következő években is megvalósult Dombóváron néhány kisebb beruházás, ezekből csak egyet említünk: 1990-ben viszonylagjelentős összegű út- és járdaépítés történt, a telep belső képének szépítése és javítása érdekében. Kellemetlen esemény történt Dombóváron az új, 2000 vagonos vasbeton silóval kapcsolatban: néhány év használat után a cellatornyok falai megrepedeztek, majd 5 cellának a fala kitörött. A keletkezett nagyméretű lyuk miatt az 5 cella használhatatlan lett. Az ok: valószínűsíthetően a rosszul végzett csúszózsalus kivitelezési mód.

129 A vállalat természetesen perre vitte a dolgot. Első fokon a bíróság meg is ítélte a több millió forintos kártérítést, fellebbezés után azonban a Legfelsőbb Bíróság - szakértői vélemény alapján - elutasította a kárigényt. A szakértő bizonyította, hogy a kivitelező az adott technikai színvonalnak megfelelő gondossággal járt el a csúszózsalus építés során. A technikai-technológiai beruházások mellett természetesen szociális és munkavédelmi jellegű beruházást is végrehajtott a gabonaipar, illetve a Tolna Megyei GMV. Az időnként fellépő munkaerőhiány nemcsak a kereseti viszonyok miatt jelentkezett, hanem a nem megfelelő munkakörülmények miatt is. 166