Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Szitkovics Sándor: Fejezetek a Tolna megyei malmok történetéből • 145

tonnás) napi teljesítményű malom terve, amelynek költségvetési főösszege egy emeletráépítéssel, teljesen új technológiai, erőátviteli és raktárgépi berendezéssel - 27 millió Ft. A terv sohasem valósult meg. A Somogy megyei társvállalat - azzal a megokolással, hogy Kaposváron hasonló nagyságú malom üzemel, és nemcsak a közelség (30 km), hanem a részben azonos ellátási körzet is mindkét malmot gazdaságtalanná tenné - tiltakozott a dombóvári létesítés ellen. A felsőbb szerv - akkor már Gabonatröszt - a somogyiak érvelését elfogadta és a dombóvári átszerelést nem engedélyezte. Az 1,1 millió Ft tervezési költségbe került tervet a vállalat később kiselejtezte. A nagy állomási raktárban telepített szárítógépeket 1966-ban áttelepítették a keverőüzem telepén meglévő raktárépületbe. Régi helyét tűzveszélyesnek nyilvánították, az anyagmozgató berendezése is elavult. Az új telephelyen tűzbiztos épületben, korszerű anyagmozgató berendezés beépítésével, gazdaságosabb és biztonságosabb üzemelést lehetett biztosítani. A Farmer típusú szárítók ugyan már elavultak, a vállalat területén már korszerűbb, nagyobb teljesítményű szárítók is létesültek, leállítani azonban az elavult Farmereket nem lehetett, mert a szárítási kapacitás évről évre elégtelennek bizonyult. Ezeket a szárítókat 1971-ben koksztüzelésről olajtüzelésre állították át. Nem enyhült a raktárhiányból adódó feszültség sem, annak ellenére, hogy a vasvázas színek szinte folyamatosan épültek és 1967-ben elkészült a bonyhádi 400 vagonos vasbeton siló is. Ebben az évben 455 vagon terményt még szabadtéren tároltak és belépett egy új raktározási forma, az ún. szükségtároló. Ez kezdetben földbe ásott akácfa oszlopokhoz szegeit farostlemez oldalfalból, kátránypapírral fedett tetőből, ledöngölt földre fektetett kátránypapír padlózatból állt. Lényege, értelme az volt, hogy gyorsan lehetett megépíteni, nem igényelt beruházási keretet, hanem vállalati költségre lehetett elszámolni és a szabadtéri tárolásnál valamivel biztosabb megoldást jelentett. A Nemzeti Bankkal folytatott alkudozás révén ezek a szükségtárolók „korszerűsödtek": maradt a faszerkezet és a farostlemez oldalfal, de hullámpala tetőt és betonozott padozatot kaptak. Még ezek is csúnyák, nagy költséggel üzemeltethetők voltak - de tető alatt volt a gabona. Dombóváron a keverőüzem területén épültek szükségtárolók. A mobil anyagmozgató gépek 1965-től folyamatosan korszerűsödtek: a régi, kis teljesítményű gépeket felváltották az NDK-ban gyártott nagy teljesítményű szállítószalagok és gabonafelszedő gépek.

123 Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének évében, 1968-ban a döntési hatáskörök decentralizálásáról, a körzeti üzemek hatáskörének növeléséről, új szervezeti és működési szabályzat készítéséről szól a szöveges mérlegbeszámoló. Az 1969. évi feladatokból egy mondatot idézünk: „ Vizsgáljuk azokat a lehetőségeket, amelyek hozzásegítenek az önálló elszámolási egységek kialakításához. "

m A gazdaságirányítás reformirányelveinek megfelelően a tröszt viszonylag jelentős mértékben adott le hatásköröket a vállalatoknak. A vállalatokon belül is megtörtént a - nem túlzott - hatáskörmeg162