Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)
Szitkovics Sándor: Fejezetek a Tolna megyei malmok történetéből • 145
1923-ban. A gyűlés memorandumot dolgozott ki, amelyet deputáció vitt a közélelmezési miniszterhez. Ebben követelik a „malmok teljes szabadságát" és azt, hogy „ugyanabba a jogállapotba kerüljenek, amiben a többi kereseti ágak is vannak. " 43 A másik dombóvári molnárgyűlés 1924. július 24-én zajlott le, ezen 4 megye - az előbbieken kívül még Zala - molnárai vettek részt. A gyűlésen elsősorban a malmok kedvezőtlen forgalmi adózása ellen tiltakoztak. 44 Ilyen körülmények között meglepő, hogy új malmok építésére is sor kerül. Az I. világháború után épített vagy bővített malmok közül Tolna megyében a legjelentősebb az újdombóvári hg. Esterházy Hengermalom. A malom alapítását a statisztika 1925-re teszi, de 1924-ben már próbaőrlést végeztek vele. 45 A Dombóvári Hírlap 1925-ben „Látogatás az Esterházy hg-i gőzmalomban" címmel többoldalas, lelkes cikkben számol be a malomról. Az újságíró megállapítja: „...itt egy rendkívül egészséges industrializalodasi folyamat indult meg, melyeket hazánk közgazdasági szempontjából nem bírunk elég örömmel üdvözölni. Amíg eddig különösen nagybirtokosainknál sajnos, kevés kivétellel extenzív gazdálkodást tapasztaltunk, az ifjú főnemes intenciói határozottak és legbelterjesebb gazdálkodási rendszerek mellett foglaltak állást. "A cikk részletesen leírja a hajdani krumpli- és kukoricafoldön létesített „építészeti remeknek is beillő malomkomplexumot": a malom- és raktárépületeket, kiemelve a silóst, az erőtelepet, a személyzet számára épült lakásokat. Külön foglalkozik az önműködő tűzoltó-berendezéssel, az ún. sprinklerrel. 46 Valóban a megye legszebb és legmodernebb malomtelepe alakult ki Dombóváron. A malom teljesítménye az induláskor napi 300 q volt, azonos a bonyhádi és dunaföldvári malmok teljesítményével, azokat azonban kiegészítő létesítményekben - energiatelep, raktárak, iparvágány - messze meghaladta. Vasbetonsiló-rendszerű gabonaraktára akkor a megyében csak a dombóvári malomnak volt, erőtelepe megyei viszonylatban egyedülálló, sokoldalú fejlesztés lehetőségét kínálta. Feltételezzük, hogy létesítésekor építtetőiben volt ilyen szándék. 47 Nem ismerjük a malomtelep beruházási költségét, inflációs időkben nem lehetett egyszerű ennek előteremtése. Gazdaságtörténészek szerint az infláció segítette a nagybirtokokat: megkönnyítette adósságaik kifizetését. Az 1920-as évek népszövetségi kölcsönökből 350 millió pengő jutott a nagybirtokok megerősítésére. 48 Nincs azonban adatunk arra, hogy a dombóvári malom valóban ilyen kölcsönből épült volna fel. Mindenesetre a dombóvári Esterházy-malom építése mindenképpen része a nagybirtokos nemesség tőkéssé válásának. Figyelemre méltó, hogy éppen a hercegi nagymalom beindulásával egy időben került sor a Vargha-gőzmalom bővítésére. Erről ugyancsak a helyi sajtó számol be. Megírja, hogy az üzemet átszerelték és kibővítették, külön kitér arra, hogy az átszerelés a vámőrlés szempontjából történik: „...nem nagymalmi módra nagy tömegek kerülnek őrlésre, hanem minden őrlető fél gabonája külön-külön úgy, hogy mindenki saját gabonájából nyeri a lisztjét is. "* 9 150