Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Cserna Anna: A Sztankovánszkyak birtokszerzése • 5

iratok között férjének szóló ügyvédi meghatalmazása tanúskodott. 1724-ben a birtokper már a Királyi Táblánál járt.

22 A birtokszerzés, a Kajdacs birtoklásával kapcsolatos körülmények felkutatásához VI. Károly császár a birtokcserét jóváhagyó oklevele szolgál elsődleges forrásként. Az oklevél két másik oklevél szövegét is tartalmazza. Az egyik Horváth Mihály, valamint Sztankovanszky András és felesége közötti mocsoladi birtokcserét rögzítette 1724. július 23-án a Győri Káptalan előtt. A másik Horváth Julianna és Brodarics Terézia egyezségéről szólt.

23 A mocsoladi birtokért Sztankovanszky András és felesége a pápai határban lévő 15 szántóföldjüket ajánlották fel, ezenfelül két kincset érő igavonó ökröt, 25 császári tallért, 24 rajnai forintot fizettek. Sógora, Horváth Mihály ezért átadta Mocsoládpuszta felét, amelyet régtől fogva rokonság és örökösödés jogán bírt Julianna testvérével együtt. A cserével egyidejűleg a birtokosztályt is elvégezték, mégpedig ésszerűségi szempontok alapján. Bizonyos előnyök és nagyobb haszon reményében kölcsönösen átadták, átvették a birtokokat. Mindketten utódaik, örököseik nevében visszavonhatatlanul kötötték meg az egyezséget. Mocsolád kb. 650 holdat kitevő birtok volt, ezzel a Sztankovánszkyak Baranyában is a legjelentősebb köznemesi famíliák közé számítottak. Baranyában a birtokstruktúra hasonló Tolnáéhoz, szintén a nagybirtok dominált. 1728-ig mindössze 6 nemesi família vált birtokossá a megyében.

24 Horváth Julianna és Brodarics Terézia között a jogvita békés úton rendeződött, ugyanis a felek elálltak a hosszadalmas pertől a költségek kímélése érdekében, ámbár Horváth Julianna törvényes úton is elérhette volna a birtok visszaszerzését. Kajdacs és a hozzátartozó Bécze-puszta annak idején nagyanyjára, Horváth Mihálynéra, született lengyeltóti Lengyel Évára szállott. Mint nagyanyai örökség, az ősiség szerint nem ruházható át, el nem idegeníthető. Sőt ezt a tényt 1658. évi osztálylevélben is rögzítették a Lengyel testvérek, amelyben egyúttal Lengyel Éva a birtok sértetlen megőrzésére tett ígéretet. Nagyapja, Horváth Mihály jogtalanul adta el Brodarics Andrásnak Kajdacsot. Brodarics Teréz mindezeket elfogadva Kajdacsot, valamint Bécze-pusztában egy birtokrészt, melyek egy területet képeztek, minden hasznával „visszaengedte" örökre Horváth Juliannának 150 Ft-ért azzal, hogy ő és örökösei semmiféle jogot nem tartanak fenn erre a birtokra. A felek nyilatkozatai alapján VI. Károly az örökcserének helyt adott, és Sztankovanszky Andrásnak és feleségének, valamint mindkét nemű utódaiknak örökös tulajdonul adományozta, egyben ajándékozta a Baranya vármegyei Mocsoládot, Tolna vármegyei Kajdacsot Bécze-pusztával. Sztankovanszky András az ország koronájának és az ausztriai háznak tett szolgálataival érdemelte ki a királyi kegyet. Kajdacs határa kb. 8356 hold földterületet foglalt magába.

25 A Sztankovánszkyak tulajdonába 1724-ben 4178 hold ment át. A másik fele a Petrovszky családé volt, melyet Brodarics Teréz átruházott férjére, Petrovszky Józsefre, Baranya megyei alispánra és gyermekeire. Ez a birtokrész már saját 13