Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Husek Rezső-Kaczián János: A szekszárdi zeneoktatás és hangversenyélet négy évtizede • 117

domást arról, nem reagál arra, hogy mi iránt érdeklődnek. Gonda János a jazzoktatás bevezetése mellett tör lándzsát helyesen. Fölhívja viszont a figyelmet arra, hogy a könnyűzene profitorientációjú és az üzlet felé sodor. Mindenképpen meg kell találni az egészséges kompromisszumokat. Biztos azonban, hogy nem kérdőjelezhetőek meg a nemzeti értékek. Lehet-e más a zenei nevelés, mint konzervatív, hiszen meglévő értékeket akar továbbadni. Fontos itt azt is számba venni, hogy ha a gyerekek nem kapják meg a jó zenét a megfelelő életkorban, nem lesz mihez visszatérjenek. Molnár Antal azt tanította, hogy minden egyes kornak más a nyelve. A történelmi korok stílusokban különböznek egymástól. Más a nyelve a barokk Bachnak, a klasszicista Mozartnak és merőben más nyelvi feltételekkel érthető meg Kodály népi stílusa. A különböző zenei stílusok között legalábbis akkora a különbség, mint a magyar, a német, a francia stb. nyelvek között. A zeneiskola tantervében mindezek a stílusok beépülnek a tananyagba. Azért is érthetetlen Kodály támadóinak újabb fellépése, mert csak igen kis részük jelentkezik átgondolt, megalapozott észrevételekkel. Az utolsó és a ma is érvényben lévő tanterv is egyértelműen írja elő: „A zeneiskola neveljen az értékes zene szeretetére, ösztönözze tanulóit rendszeres hangverseny-látogatásra... Ismertesse meg őket a főbb zenei stílusok sajátosságaival, a zene történeti összefüggéseivel. "

u A Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet 1991-ben a következőket javasolta a nemzeti alaptanterv szerkesztőbizottságának: A zenei nevelés az ízlés formálásának és az erkölcsi nevelésnek is hatékony eszköze. Ezért feladata, hogy segítse az ifjúság tájékozottságát a különféle zenei irányzatok és a kortárs zenei műfajok között. Igazi értékmérőt azonban csak a legmagasabb művészi értékekkel kap. Igen lényeges tehát, hogy az iskolai órákon a legkiválóbb alkotásokkal és a legértékesebb zenei irányzatokkal ismerkedjenek meg a tanulók. Ezért az intézet azt javasolja, hogy a divat által erősen befolyásolt populáris zene, a szórakoztató zenei műfajok oktatása ne legyen tantervi előírás. A Liszt-hagyományok folytatása Magától értetődő, természetes feladatának tekintette a zeneiskola a Liszt-hagyományok ápolását. Erre kötelezték a Mester szekszárdi kapcsolatai. Kezdetben a szűk lehetőségek miatt bátortalanul, később egyre tudatosabban. Alig kezdte meg munkáját az iskola, amikor 1956-ban ünnepélyes keretek között felvette Liszt Ferenc nevét. A Liszt-művekből álló hangverseny szólistájaként Zempléni Kornél zongoraművészt köszöntötte Szekszárd. Ezt követte 1957-ben az emléktábla állítása azt hirdetve, hogy Augusz Antal vendége a megyeháza nagytermében tartotta első szekszárdi hangversenyét 1846-ban. A Liszt-kutatás Csipkerózsika-álmát aludta. A hatvanas években alig található zenetudósaink között olyan, aki Liszt-témával foglalkozott volna, 9 129