Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Kolta László: Perczel Béla és a bonyhádi Hűséggel a Hazához! • 33

A továbbiakban megvizsgáljuk a mozgalom kisgazda- és szociáldemokrata párttal, valamint az egyházakkal kialakított kapcsolatát. A Kisgazdapárt és Klein Antal szerepéről már volt szó az előző fejezetben, de a tisztánlátás érdekében érdemes időrendben nézni az eseményeket. 1939 augusztusában Klein Antal „testvéri csókot váltott" Vakson a különböző fasisztoid magyar fajvédő csoportok küldötteivel. 1940 októberében elzárkózott a Kisgazdapárt felállítandó német alosztálya és titkársága vezetésétől. Négy hónap múlva pedig kilépett a Kisgazdapártból. 1942 januárjában a Hűséggel a Hazához! mozgalom zászlót bontott. Ez év októberében Perczel Béla, a mozgalom elnöke kapcsolatteremtő szándékú levelet küldött az antifasiszta mozgalom egyik kiemelkedő egyéniségének, Szekfű Gyula történészprofesszornak. Szekfű október 24-én kelt első válaszában „a tapasztalatok megbeszélést lehetőségét illetőleg" azt tervezte, hogy Perczel Bélát a fővárosban összehozza a következő náciellenes politikai személyiségekkel: „Joó Tibor, B. Zsilinszky Endre, Baráthi Huszár Aladár, Barankovics, Gogolák Lajos, Ballá Antal, Tombor Jenő, Katona Jenő, Moravek Endre, Tildy Zoltán." Szekfű második, november 6-án kelt soraiban a találkozó helyével kapcsolatos nehézségekről számolt be Perczelnek: „A kisgazdapárt helyisége többször elvan foglalva, semmint gondoltuk... November 17-ére, keddi napon bocsátották rendelkezésünkre. "

86 Tudomásunk szerint a fontos találkozóra - általunk ismeretlen okból - nem került sor. A Szociáldemokrata Párttal kapcsolatos elmarasztalás cáfolatát ugyanazon szerző tanulmányából hámozhatjuk ki. A helyzet a következő: a Hűségmozgalom 1942 januárjában indult, 1943 márciusában több ezer szervezett tagot számlált. A Szociáldemokrata Párt és vezető egyénisége, Peyer Károly 1943 március-áprilisában tisztázta „a szociáldemokratáknak a Volksbundtól eltérő álláspontját a nemzetiségi kérdésben", s ekkor határozták el, hogy ,felélesztik"(\) az utóbbi években „tehetetlenségre ítélt"(!) Országos Német Bizottságot.

87 A szakirodalom alapján még az is feltételezhető, hogy az SZDP nem akart tudni, vagy nem is tudott az egy év óta eredményesen szervezkedő Hűségmozgalomról. Hiányozhattak az információik a Volksbundellenes dél-völgységi bányászokról, a bonyhádi gyári munkásokról és a völgységi sváb parasztokról. Arra a kérdésre kellene még választ keresni, hogy a Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt az 1943 augusztusában megkötött együttműködési szerződése után miért nem kereste a kapcsolatot a tízezres tagsággal rendelkező Hűségmozgalommal. Vajon melyik fél marasztalható el e mulasztásért? A klerikalizmus vádjáról talán elég néhány szó. Az vitathatatlan tény, hogy a dél-dunántúli sváb falvakban a katolikus, az evangélikus és a református felekezetek papjai és tanítói majdnem mind csatlakoztak a Hűségmozgalomhoz.

88 Meggyőződéssel tiltakoztak a Volksbundnak az egyházközségek életébe beavatkozni szándékozó törekvései ellen. Nem 59