Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Kolta László: Perczel Béla és a bonyhádi Hűséggel a Hazához! • 33

szók, a váraljai és mórágyi kőbányák dolgozói is. A mozgalomban tevékenykedett a plébános éppúgy, mint például Bátaapátiban az 1919-es direktórium volt tagjai; vagy a hittanár, meg a Tanácsköztársaság Országos Gyűlésének volt megyei képviselője; támogatta a mozgalmat a zsidó fogorvos és a nyugalmazott ezredes. Egyszóval: az antifasiszták. Érdemes egy pillantást vetni a pángermán és a Volksbund-vezetők névsorára. Ott döntően - Perczel Béla megfogalmazásában - „az idegenből jött lelkiismeretlen izgatók"álltak. Ebben az esetben nemcsak a Németországból irányított „turistákról", a Wandervogelekről van szó. A pángermán eszme első hazai kezdeményezője és propagálója az 1920-as években a dél-bácskai Bleyer Jakab és az erdélyi szász Gündisch Guido volt. A Volksbund 1938-as vezérkarában ugyancsak igen jelentős az elcsatolt területekről származók aránya, akik a trianoni csonkaországba menekültek, települtek. így az elnök a zürichi születésű, de valójában a dél-bácskai sváb származású Basch Ferenc; a tiszteletbeli alelnökök közül Húsz Richárd észak-erdélyi, Schmidt Henrik újverbászi születésű; vezetőtisztséget töltött be a Dél-Dunántúlon ismeretlen Faulstich Egyed, Albert Miksa, később Krámer Flórián stb. A messziről jött agitátorok alig ismerhették a Völgységben élő svábok életvitelét, mentalitását, hagyományait. A Hűséggel a Hazához! mozgalom országos szervezetté erősödött. Az elnökség irányító munkáját - sajnos - lehetetlen feltárni, ugyanis Kunszt Henrik visszaemlékezéséből megtudjuk: „A Hűségmozgalomnak nem volt irodája. Összejöveteleinket, megbeszéléseinket jobbára Perczel Bélánál tartottuk. Jegyzőkönyvet sem készítettünk soha. "

68 Az elérhető források felhasználásával a mozgalom hároméves (1942-1944) történetét Fehér István dolgozta fel értékes monográfiájában.

69 E műben olvashatjuk a legpozitívabb értékelést a mozgalom tevékenységéről: „A hűségmozgalom a Volksbundnak nagyobb ellensége volt, mint azok a magyar kormányok, amelyek legális lehetőséget, sőt anyagi támogatást adtak a náci mintára alakult szervezetek létrejöttéhez. A hűségmozgalomban a magyar nemzeti gondolat alapvetően a német nemzeti szocializmus elvetésének a megjelölését szolgálta. Ez pedig haladó koncepció volt. "

70 Sajnos, a hazai marxista történetírás az elmúlt évtizedekben általában negatív ítéletet mondott a Perczel Béla által vezetett mozgalomról, s jórészt csak elmarasztalásokat állapított meg - a tények bizonyító ereje nélkül. A hiányok erőltetett túlhangsúlyozásával feltehetően azt az álláspontot illett utólagosan is újra megerősíteni, amely szerint a magyarországi német ajkúak egészét érintő - az 1945-49 között alkalmazott - kollektív felelősségre vonás jogos volt. A szakirodalom helyenként a Hűségmozgalmat és Perczel Béla szereplését vitathatóan szemléli: 56