Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Kolta László: Perczel Béla és a bonyhádi Hűséggel a Hazához! • 33

a) A Hűséggel a Hazához! nem párt, hanem mozgalom Az alábbi elmarasztaló megállapításokból egy politikai pártra vonatkozó elvárások csendülnek ki: „A Hűségmozgalom antidemokratikus szellemben szervezett. "

n „A társadalmi átalakulás gondolata és követelménye elől elzárkózott... Pártpolitikától független mozgalom képében jelentkezett."

17 „Nem fordult szembe a szovjetellenes háborúval. "

n Az egypártrendszer szemléletét tükröző történetírói mérce nem tesz különbséget egy pártprogram és egy mozgalom céljai között. Értelmező szótárunk szerint: a mozgalom egy társadalmi csoport bizonyos rétegeinek többé-kevésbé szervezett politikai tevékenysége valamely általános értékű kezdeményezés elterjesztésére, valamely cél elérésére. Ez a „valamely általános érdekű kezdeményezés"'és a „valamely cél"nem kevesebb, mint a Volksbundtól megfélemlített náci- és pángermánellenes német ajkú lakosságnak képviselete, összefogása, nyílt szembehelyezkedésre ösztönzése. A Hűségmozgalom nemhogy „elzárkózott a társadalmi átalakulás elöl", hanem bátran és nyíltan fellépett a magyarországi társadalmat fenyegető szolganépszereppel szemben. „Antidemokratikus szellem" az, amely elutasít mindenfajta diktatórikus politikai rendszert és merev pártfegyelmet? A Hűségmozgalom „a pártpolitikátólfüggetlen" védelmet hirdetett a kitaszítottak és az üldözöttek érdekében. Az 1943. március 15-én kibocsátott programnyilatkozat nemcsak szólamokat hangoztatott, hanem egy esztendő munkájának eredménye alapján tényekről is beszámolt. Védelmet adott mindazoknak, akik „az agitátorok erőszakos és magyar gyűlöletet szító propagandája ellenére is hűek maradtak a haza és nemzet fogalmához, s a magyarsággal való régi testvéri viszonyfenntartásához", valamint azoknak, akik „vállalták a kiközösítést, az üldözést, az anyagi kártevést, fenyegetést". A mozgalom demokratikus törekvése egyértelmű: „Hívunk mindenkit, aki Magyarországot tekinti az egyetlen és kizárólagos hazájának,... akinek nincs semmi hátsó gondolata, akinek számára a nagyvilágon e kívül nincs más hely.

,m Ma már tarthatatlan az a dogmatikus szemlélet, amely szerint csak a kommunista pártok által irányított náciellenes magatartás tekinthető antifasisztának. b) A Hűségmozgalom nemzetiségi programja kiállja a próbát A nemzetiségi-kisebbségi kérdésben - bizonyító tények nélkül - a következőket állítja történetírásunk a Hűségmozgalomról: „A tisztán magyar nyelvű oktatásért szállt síkra a német falvakban. "

75 „A hazai németség antifasiszta harcát nem kötötte össze nemzetiségének védelmével. "

76 „Az anyanyelvi oktatásról való lemondást tette a hazához való hűség kritériumává. "

77 Ha áttanulmányozzuk az 1920-as és '30-as években működő magyarországi kormánypártok (Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja, Egységes Párt, Nemzeti Egység Pártja, Magyar Élet Pártja), valamint a parlamenti képviselettel rendelkező ellenzéki pártok (Szociáldemokrata Párt, Független Kisgazdapárt), vagy a jórészt illegalitásban tevékenykedő pártok (Kom57