Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

László Péter: Tolna megye 1956-ban • 71

tási szervekfölé. A pártot tiszteletben tartjuk..., de ne domináljon semmi egység felett. Maga az MDF is tartsa fenn magát a tagdíjból, ne az adófizetők fillérei­ből. " 35 A későbbi események megértése miatt külön hangsúlyoznom kell, hogy az MDP-t nem azért hagyták ki az új testületből, mert a tanácsrendszer fenntartása mellett szállt síkra. Az új közigazgatási rendszer létrehozására ­mint láttuk - az új kormány tett javaslatot, s ezt az elképzelést az MDP Szek­szárdon is támogatta. A nagygyűlésen kialakult közhangulat tette lehetet­lenné az MDP-tagok beválasztását a nemzeti bizottságba. Az MDP-nek az a törekvése, hogy továbbra is kézben tartsa az eseményeket, itt futott először zátonyra. Még azokat a párttagokat sem hallgatták meg, akiket a letűnt Rá­kosi-rendszerben köztudottan méltánytalan sérelem ért. A megválasztott nemzeti bizottság - bár nevében visszautalt a koalíciós időszak néphatalmi szervére - nem a pártok, hanem a lakosság képviselői­bőljött létre. Az összetétel körül zajló ügyrendi vita eredményeképpen a 101 fős testületből 50 paraszt, 10 értelmiségi, 8 állami és 5 szövetkezeti iparban dolgozó munkás, 5 közlekedési, 5 építőipari, 5 magánkisiparos, 2 a közmű­veket, 2 az egészségügyet, 9 fő pedig az ifjúságot képviselte. A szavazás lebo­nyolítása után a testület létszáma további delegáltakkal bővült, mert kide­rült, hogy kimaradtak az egyházak és a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok. 36 A választás után szólalt fel az MDP megyei titkára (Szügyi Elek), aki a következőket mondta: „...Tudom, hogy az MDP-t ...gyűlölik. En kommunista vagyok, én is független Magyarországot akarok és nem akarom, hogy idegen megszállás alatt éljünk... Ismerem megyénk lakosainak fáj dalmát, a Rákosi­éra alatt a dolgozó parasztokra nehezedő nyomást. Sok sikert kívánok a nem­zeti bizottságnak. " 31 A nemzeti bizottság 16 fős elnökséget választott. 38 A gyűlésen jelen lévő rendőri és katonai szervezetek képviselői együttműködési szándékukról és támogatásukról biztosították az új hatalmi szervezetet. 39 A megválasztott testület fennállása alatt (október 30.-november 5.) sok fontos döntést fogadott el. Először a hatalmi-politikai területtel összefüggő személyi döntéseket hozta meg. A rendőrség és a honvédség vezetőinek szabadságolása után új vezetőt nevezett ki az ügyészség és a bírói testület élére. 40 Szabadon engedték a börtönben fogva tartott elítélteket. Kinevezték a Tolnamegyei Népújság új szerkesztőit. 41 Rádió adó-vevő készüléket he­lyeztek üzembe, amely Szabad Szekszárd néven átvette és sugározta a győri rádió műsorát. Összeköttetést létesített a Szabad Európa Rádióval is. 42 A nemzeti bizottság döntése alapján vették őrizetbe november 2-án az ÁVH volt tisztjeit és az operatív munkában részt vevő tagjait azzal az indok­kal, hogy másképpen nem tudják garantálni biztonságukat. 43 A nemzeti bi­zottság hozta létre és közvetlenül irányította a 135 fős nemzetőrséget. (Emlí­tik polgárőrségnek is.) 44 Olyan önkéntesekből létrehozott szervezet életrehí­vása volt a cél, amelyik hatékonyan működik közre a város rendjének és biz­tonságának védelmében. Első ténykedése az volt, hogy összegyűjtötte azo­83

Next

/
Thumbnails
Contents