Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

László Péter: Tolna megye 1956-ban • 71

kat a fegyvereket, amelyekkel korábban a munkásmilícia tagjait és a középületek őrzőit szerelték fel. Akciójuk során nem ütköztek ellenállásba, mert a fegyverek átadására a megyei pártvezetés adott utasítást.

45 A nemzetőrség tevékenységébenjelentkezett olyan feladat is, amelyet az önkéntesek nem szívesen vállaltak. (Az ÁVH tisztjeinek összegyűjtése, a párt intézményeinek elfoglalása stb.) Létrehozták ezért a „számonkérő szék" nevű egységet, amelyben behívás alapján volt hivatásos csendőrök és katonatisztek is helyet kaptak. A honvédség, rendőrség és a nemzetőrség tevékenységének összehangolására közös parancsnokság alakult. A nemzeti bizottság hagyta jóvá azokat a döntéseket, amelyeket az üzemek, iskolák, közintézmények munkástanácsai hoztak a hatalmukkal visszaélő vezetők leváltására. Rendszeresen tartották a kapcsolatot a Győrben működő Dunántúli Nemzeti Tanáccsal. Külön bonyodalmat okozott a Szekszárdon állomásozó szovjet helyőrség és az új hatalmi szervezet viszonyának kialakítása. A testület küldöttséget nevezett ki a folyamatosan jelentkező konfliktusok elsimítására. Gondoskodtak a szovjet katonák élelemzéséről, őrséget állítottak, hogy a laktanya ellen irányuló provokációknak elejét vegyék. Kritikussá tette a helyzetet, amikor a pécsi uránbánya vezetői a szekszárdi szovjet laktanyában kértek menedéket. A pécsiek kérték a kiadatásukat, de a szovjet parancsnok azzal hárította el a kérést, hogy a menedéket kérő vezetők szovjet állampolgárok. Mivel a pécsi nemzetőrök a laktanya megtámadását is kilátásba helyezték, a békéltető közbelépés elkerülhetetlenné vált. Szekszárdon feltételezték azt is, hogy a volt ÁVH-s tisztek és más vezetők közül is többen tartózkodnak a szovjet laktanyában. Az állandó zaklatás hatására a parancsnok figyelmeztette a nemzeti bizottságot, hogy ha nem vetnek véget a provokációknak, akkor ők veszik kezükbe a rend és nyugalom fenntartását Szekszárdon. A nemzeti bizottság és a szovjet parancsnok rendszeres kapcsolata végül elhárította a komolyabb konfliktus kialakulását. A szovjet katonai vezetők elismerték a magyarok azon kérésének jogosságát, hogy minél előbb távozzanak el az országból, de ez nem rajtuk múlott. A nemzeti bizottság ígéretet tett arra is, hogy a temetőben szétrombolt szovjet sírokat helyreállítják, mert „... a fasizmus ellen életüket áldozó hősöknek a világon mindenütt kegyeletjárV

6 Látható, hogy a szekszárdi új hatalmi szervezet gyors és határozott intézkedéseket hozott. Nem politikamentes, de politikai pártoktól mentes intézményként működött. Felvázolták a pluralista politikai rendszer körvonalát, amelyben az MDP eddigi kizárólagos helyzete megszűnt. Ennek megfelelően kezelték az MDP tagjait és vezetőit. Senki ellen eljárást nem kezdeményeztek, szabad mozgásában senkit nem akadályoztak. Az október 30-át követő politikai rendezvények közül kiemelkedik az október 31-én megtartott szekszárdi ifjúsági nagygyűlés. Szervezői és szónokai a nemzeti bizottságban is szerepet vállaló fiatal értelmiségiek, tanárok, ügyvédek voltak. Felhívásukat tízezer példányban nyomtatták ki a szekszár84