Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

László Péter: Tolna megye 1956-ban • 71

ifjúság az elmúlt napokban fellépett. Tekintettel arra, hogy a jogos követelések megvalósításában még ma is bizonyos gátló tényezők jelentkeznek...javasoljuk, hogy a városi tanács, amely elveszítette a nép bizalmát, azonnal mondjon le és adja át a helyét az új nemzeti bizottságnak. "

31 Az MDP vezetőinek és szervezeteinek a fentiekhez hasonló kezdeményezései nem hozták meg a várt sikert. Köztudott volt ugyanis, hogy a párt a tanácsokat közvetlenül (utasításokkal) is irányította. A felelősség áthárítása nem javította, inkább rontotta a párt tekintélyét. Hasonló hatást váltott ki, amikor a párt a törvénysértésekért az ÁVH-t hibáztatta. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egész politikai rendszer - és nem egyik vagy másik eleme - került válságba. A lezajlott tömegmozgalmak egyértelműen bizonyították, hogy az emberek proletárdiktatúra helyett demokráciát, emberközpontúbb hatalmat, félelemtől mentesebb életet, jobb anyagi körülményeket óhajtanak. Olyan helyi és országos hatalmi rendszer létrehozását támogatták, amelyik garanciát nyújtott minderre. Az MDP által vezérelt, egypártrendszerre épülő modellről bebizonyosodott, hogy alkalmatlan a tömegek politikai igényeinek kielégítésére. A tömegek felkelése, szűnni nem akaró nyomása gátolt meg minden visszarendeződési törekvést, vitte előre a további eseményeket. A megyeszékhelyen október 29-én jelent meg a „Szekszárd Város Nemzeti Tanácsának Előkészítő Bizottsága" által közzétett felhív ás: „Felkérjük az üzemek, hivatalok, intézmények dolgozóit, a szekszárdi parasztságot, az értelmiségieket, az ifjúságot, hogy még a mai nap folyamán válasszák meg küldötteiket, akik képviselik Szekszárd város dolgozóit a városi nemzeti bizottságban. A városi nemzeti bizottság holnap délelőtt tartja alakuló ülését a városi tanács tanácstermében. "

32 Az összegyűlt népképviseleti fórum viharos órákat élt át. A hangzavar időnként olyan fokot ért el, hogy fel kellett függeszteni a tanácskozást. Azért érdemel külön figyelmet ez a tanácskozás, mert itt történt meg az első kísérlet az új politikai hatalom körvonalainak felvázolására. A tanácskozásról készült jegyzőkönyv és a résztvevők elmondása alapján megállapítható, hogy az első összecsapást a megválasztásra kerülő testület összetétele váltotta ki. Többen azzal érveltek, hogy Szekszárd mezőgazdasági jellegű település, így a hatalmi testületben is a parasztság túlsúlyát kell biztosítani. Voltak viszont, akik azzal érveltek, hogy „...csak ki kell menni a piacra, mindjárt kiderül, hogy egyesek még a forradalomból is hasznot húznak"}

3 Elhangzottak értelmiségellenes vélemények, de kifogásolták a szekszárdi hivatalnokréteg Rákosi-rendszerben játszott negatív szerepét is. Voltak, akik az ifjúság nagyobb aránya mellett szóltak, mert „...a Rákosi-rendszer az ifjúság előtt bezárta a kapukat".

34 Magasra csaptak az indulatok az MDP képviseletének kérdésében is. Azokat, akik szükségesnek tartották az MDP-tagok részvételét a közigazgatás irányításában, a nagygyűlés résztvevői lehurrogták. A közhangulatot Budai Mátyás így foglalta össze: „A párt nem kerülhet a kormány és a közigazga82