Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Dobos Gyula: "Emelt fővel..." Élet- és pályakép Perczel Miklósról • 7

„perc" szó nyelvújítási eredetű - 1787-ben keletkezett - tehát nem jöhet számításba.

10 A név eredetének magyarázatára kívánkozik egy történeti megközelítés. A nyugati határvidéki Sopron vármegyébe már II. András előtt: István és Géza idejétől számottevő német beszivárgás figyelhető meg. Az uralkodókjelentős birtokokat adtak a bejövő, német vitézeknek. Gertrúd szintén sok rokonát és hívét hozta az országba. E verzió alapján a PERCZEL személy- és helységnevet tekinthetjük egy német származású adománybirtokos PERZL (PERZEL) neve magyar kiejtésű változatának. A korábbiakban ismertetett adatok 1268-1435 közötti időből valók. Miért nincs későbbi adat? Lehet, hogy magva szakadt a családnak? Elképzelhető, hogy Gertrúd halála után, mint nagyon sok német lovag, Percei is visszatért Németországba vagy az ország más részébe került. Egyéb adat hiányában csak hipotéziseink lehetnek. Az azonban biztos, hogy 1279-es adat szerint a TÉRRE PERCEL, mint Sopron várához tartozó lakatlan hely „VACUA" szerepel. 1435-ben még egyszer felbukkant a VILLA PERCEL neve Keresztúrra változtatásának említésével, de ezután végleg eltűnt Sopron vármegye térképéről. Nem tűnt el azonban a Perczel név, mert a budai káptalannál 1445. január 31-én kiállított oklevélben a következő szerepel: „... magister Benedictus de Perczel curie nostre nótárius homo noster deipsa curia nostra ad id specialiter transmissus..." Tehát egy Perczel Benedeknek nevezett jegyző végezte az oklevél átírását.

11 A családi gyökerek A Perczel család általunk forrásanyaggal bizonyítható őse, Hans Perzl a XVI. század derekán került Magyarországra. Tevékenysége összefügg azzal, hogy az önálló magyar állam három részre szakadásával a királyi Magyarország szerepe mind a magyar nemesek, mind a Habsburgok szemében - az örökös tartományok védelme szempontjából - felértékelődött. A XV. században kialakított védelmi rendszer, amely az Al-Dunára támaszkodott, török megszállás alá kerülve elveszítette korábbi szerepét. Egy új, jól védhető, mélységében tagolt rendszer létrehozása mind a birodalom, mind a királyi Magyarország számára létszükségletté vált. Olasz építőmesterek közreműködésével, lovagvárak, templomok és kastélyok átépítésével, falaik megvastagításával, sikeresen védhető sarokbástyák megépítésével kialakított védővonal - a korábbinál kétszerte hosszabb várrendszer - a török által megszállt területet Zágrábtól félkörben egészen Temesvárig övezte. Hans Perzl az erődítési munkálatokat irányító Hadbiztosságnál, majd az udvari könyvelőségnél teljesített futárszolgálatot (Reitdiener). Munkája elismeréseként először ún. polgárcímer használatára kapott oklevelet. Majd 1582-ben és 1593-ban II. Rudolf császár a címerhasználati jogot megerősítet8