Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Dobos Gyula: "Emelt fővel..." Élet- és pályakép Perczel Miklósról • 7

te és a komáromi várban szolgáló Dénes nevű fivérével együtt a német birodalmi nemesség soraiba emelte.

12 A Perzl fivérekről és utódaikról közel egy évszázadon át nincs használható dokumentum. 1697-ben Perczel Tamás (feltehetően a név módosulása a magyarosabb kiejtés következménye) szolgálatai elismeréseként I. Lipóthoz magyar nemességért folyamodott. A Veszprémben elismert személyiségnek számító kereskedő e kérelmére megkapta a nemesítő és címeradományozó királyi oklevelet.

13 Az a tény, hogy Perczel Tamás felségfolyamodványában említést sem tett ősei birodalmi nemességéről, holott azt honosíthatta volna, mint számosan tették ebben a korban, és erre a király 1687-től országgyűlési jóváhagyás nélkül is jogosult volt, arra utalt, nem volt tudomása II. Rudolf császár adományáról. Erre enged következtetni az új címerkép is, amely az 1593-as „oroszlános" címer helyett „medvés" címerállattal készült. Nem ismeretes, hogy miként szerzett tudomást az elődök nemességéről, de az tény, hogy közel két évtizeddel később Perczel Tamás, Mihály és István nevű testvérével együtt kérte III. Károlytól Rudolf császár által őseinek adományozott német-római birodalmi, illetve a kérelmező Tamásnak 1697-ben adományozott magyar nemesség megerősítését és leszármazottjaikra történő kiterjesztését. A Magyar Kancelláriához benyújtott kérelemhez igazolniuk kellett, hogy Perzl János az ő ősük volt. Az 1717-ben kibocsátott királyi diploma a kérelmet teljesítette és címerállatként az „oroszlános" címer használatát engedélyezte.

14 Perczel Tamás két fia közül József került Tolna megyébe és tekintendő a bonyhádi Perczel nemzetség alapító ősének. Az ellenőrként 1727-ben a Tolna vármegyei számadások felülvizsgálatával megbízott férfiú sikeres munkája elismeréseként hamarosan választott vármegyei aljegyző, majd jegyző lett.

15 Tekintélyét bizonyítja, hogy 1735-től 17 éven keresztül a vármegyei közigazgatás irányítójának, alispánjának választotta a vármegye közgyűlése.

16 Közben birtokügyletei eredményeként egyre számottevőbb vagyonhozjutott. Igazán jelentős birtokossá akkor vált, amikor 1743-ban sógora és apósa közreműködésével 45 000 forintért megvásárolta báró Schilson János Mihálytól Bonyhád, s Fülöpszerdahely felét, Cikó, Széplak, Csöcske, Eszter, Ófalu, Zsibrik egészét. Számításaink szerint a terület 14000 jugerumot meghaladta, mintegy 10 000 kat. h. nagyságú volt. Vásárlása évtizedeken keresztül ellentmondások, perek sorozatához vezetett a vételi előjogra apelláló Somogyi-Kéthely örökösök, az eladó báró fia majd unokája valamint a Perczelek között. A megvásárolt birtokra Perczel József donatios levelet kapott és szolgálataiért Mária Terézia ugyanezen oklevelében a Bonyhády előnév használatárajogosította fel.

17 Perczel József nem érte meg a per befejezését, hiszen az halála után közel negyedszázadig tartott. A birtokvásárlásra felvett hitelek törlesztése, a perlekedés és a nagy gyermekáldás egyaránt a birtokok zsugo9