Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

László Péter: Tolna megye 1956-ban • 71

A megyei vezetést - mivel ellenforradalmi provokációtól tartott - meglepte a kormányt és az új pártvezetést ünneplő békés tüntetés. Nem tudta eldönteni, hogy hogyan viszonyuljon az utcán zajló eseményekhez. Ragaszkodjon továbbra is a Gerő-beszéd után nyilvánosságra hozott álláspontjához, vagy csatlakozzon a tömeghez. Ezt a dilemmát - mivel Tolna megyében nem történt erőszakos cselekedet - a megyei vezetés a későbbi események során sem tudta feloldani. A megye első, nagy tömegeket megmozgató, demonstratív tüntetése Bonyhádon zajlott le október 26-án. Előző este itt is a diákság szervezett csendes koszorúzási ünnepséget. A 26-i tüntetést a hidasi bányászok készítették elő. Ők határozták meg az egész rendezvény hangulatát és lefolyását, forradalmasították a közönybe süppedt települést. A bányászok jelszavai alkalmasak voltak a gátlások feloldására, az indulatok elszabadítására. „Miénk legyen az uránérc!"„Ki az oroszokkal!"„Le a zsidókkal!"„Le a kommunistákkal!" „Éljenek a hős egyetemisták!" „Gyilkosok azÁVO-sok. "„Eső után minek ernyő, nem kell nekünk Gerö Ernő"- harsogták utcahosszat a hirtelen alakult szavalókórusok. A főtéren ünnepélyesen elégették a vörös zászlót, leverték a Sztálin teret hirdető táblákat. A felvonulás útvonalába eső középületekről ledobálták a vörös csillagokat. A rendezvény befejezéseképpen döntötték le a szovjet hősi emlékművet. A diákság az iskolák udvarán elégette az orosz nyelvű tankönyveket. A következő nap - október 27-én - a bonyhádi üzemek dolgozói szerveztek munkástüntetést. A rendezvény előre elkészített forgatókönyv szerint zajlott. Végigjárták a város üzemeit, iskoláit, közhivatalait. A felvonuláshoz mindenki csatlakozott, így ismét hatalmas tömeg jött össze. Ez a rendezvény azonban szervezettségével, erőt sugárzó komolyságával ellentéte volt az előző napinak. Nem volt rombolás, nem alakultak szavalókórusok. A felvonulás munkásgyűléssel zárult, ahol a pártbizottság javaslatára létrehozták a munkástanácsot. A szónokok felsorolták a munkások sérelmeit. A túlfeszített normát, a rossz munkahelyi feltételeket, az alacsony keresetet, az ellátási zavarokat kifogásolták. Megfogalmazták követeléseiket. Első helyre a nemzeti függetlenség kivívása és a demokratikus közélet biztosítása került. Október 27-én délután Bajáról fiatalok érkeztek Bonyhádra, akik önkénteseket toboroztak, teherautót és fegyvert kerestek. Az volt a céljuk, hogy az ÁVO ellen harcoló pécsi diákságnak segítséget visznek. Az öt teherautót megtöltő, főleg tizenéves fiatalt a rendőrkapitányság és a hadkiegészítő parancsnokság raktárából fegyverezték fel. A magukat felkelőknek nevező fiatalok Komlóig jutottak el. Itt a bányászok lefegyverezték és hazaküldték őket. A széthurcolt fegyverek hiánytalanul, eredeti állapotban (bezsírozva) visszakerültek a helyükre.

23 Tolna megyében Bonyhádon zajlott a legnagyobb tömegeket megmozgató tüntetéssorozat. Általában elmondható, hogy a munkáslakta településekjárási székhelyek megmozdulásai voltak a legjelentősebbek. A felvonulások kezdeményezői a középiskolák diákjai, tanárai, valamint a munkások, vasutasok. Az 78