Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Kolta László: Perczel Béla és a bonyhádi Hűséggel a Hazához! • 33

céljából az országos vezetőségben biztató személycseréket hajtottak végre. A fajvédő csoportokkal kapcsolatban álló Eckhardt Tibor 1940 januárjában lemondott a pártelnökségről. A demokratikus törekvéseket Tildy Zoltán el­nök, Nagy Ferenc főtitkár és Bajcsy-Zsilinszky Endre erősítették. Ők felis­merték azt is, hogy ki kell dolgozni a párt nemzetiségi programját a kisebb­ségi vidékeken folytatandó pártmunka sikere érdekében, mert csak így tud­ják a Volksbund monopolhelyzetét ellensúlyozni. Ezért 1940 októberében elhatározták a német alosztály és titkárság létesítését, ugyanis a párt - meg­fogalmazásuk szerint - „hazafias kötelességének érzi, hogy ezekben a válságos órákban együtt tartsa a hazafias gondolkodású németajkú magyarságot, és ne engedje elsüllyedni a német tengerben". E feladat ellátására, a német alosztály és titkárság irányítására a párt népszerű országgyűlési képviselőjét, a sváb származású Klein Antalt kérték fel. Az ígéretes kezdeményezés egy váratlan fordulat következtében azonban zátonyra futott. Ugyanis a felkért „sváb szakértő", Klein kijelentette: „A jelenlegi feltételek mellett a Független Kisgaz­dapárt kilátástalannak látja ezt a küzdelmet. " 41 Ezek után Klein egyre kevésbé találta meg a kontaktust az új párt­vezetőséggel. Különösen Bajcsy-Zsilinszky Endrével éleződött ki az el­lentét, főleg Magyarország külpolitikai elkötelezettségével kapcsolatban. Klein többször kifejezésre juttatta a Német Birodalom iránti szimpátiáját: „Híve vagyok a Németországgal való legőszintébb jóbaráti viszonynak" ­jelentette ki 1937-ben. 48 1940-ben egyik nyilatkozatában azt hangoztatta: „Mi tengelypolitikát követtünk mindig. "A kisebbségekkel kapcsolatos kormány­politikáról pedig az volt a véleménye, hogy Gömböstől kezdve a kormány­zat szerencsés kézzel igyekszik megragadni a nemzetiségi kérdést" 49 Ezek után alig csodálkozhatunk, hogy Klein 1940 őszén helyeselte Magyarország csatlakozását az antikomintern paktumhoz és a háromhatalmi egyez­ményhez. 50 Bajcsy-Zsilinszky nemcsak Teleki Pál miniszterelnökkel tűzött össze a külpolitikai ballépés miatt, hanem a Kisgazdapárton belül Klein Antallal is. Miután a parlament alsóháza 1941. február 4-én a csatlakozást törvényerőre emelte (3 ellenszavazattal, közöttük Bajcsy-Zsilinszkyé), feltehetően Klein szemrehányást kényszerült elviselni Bajcsy-Zsilinszky Endrétől nyílt né­metbarátságáért, két nap múlva (február 6-án) írásban bejelentette Tildy Zoltán pártelnöknek a Kisgazdapártból való kilépését: „Legélesebben álltam és állok szemben azokkal, akik a németséget akarják szembeállítani a ma­gyarsággal; de ugyanúgy elítélem azt, aki viszont a magyarságot kívánja szem­beállítani a németséggel. Mivel a párt egyik tagjának a legutóbbi képviselőházi állásfoglalásával a háromhatalmi egyezménnyel kapcsolatban egyetérteni nem tudok, úgy érzem, számomra a leghelyesebb út, ha a jövőben minden párt­köteléktől függetlenül... szolgálom az általam helyesnek tartott politikai célki­tűzéseket. " 51 Ezután - Vida István szavait idézve - „a háború alatt érdemi po­litikai tevékenységet már nem fejtett ki". 52 Tehát a magyarhű svábság egyre zsugorodó kis tábora elvesztette vélt vezérét. Klein Antal váratlan bejelenté­4 49

Next

/
Thumbnails
Contents