Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Kolta László: Perczel Béla és a bonyhádi Hűséggel a Hazához! • 33

sével összeomlottak Perczel Bélának a Kisgazdapárthoz és Klein személyéhez fűzött reményei is. Ez volt a harmadik nagy csalódása. Miképpen jutott Perczel Béla arra az elhatározásra, hogy rászánja magát egy antifasiszta mozgalom elindítására és vezetésére, reálisan végiggondolva és vállalva annak összes - várhatóan tragikus - következményeit? Az okok sorozatát a politikai sokkhatások sűrű egymásutánjában kereshetjük és találjuk, amelyek 1941-ben nem egy felelősségteljes politikust hasonló döntésre késztettek. Perczel Bélában a küldetéstudatot azok az országos és helyi események ébresztették fel, amelyekből a legfontosabbakat időrendben felidézzük. A megdöbbenés erejével hatott Perczelre a Deutsche Zeitung 1941. január 29-i számában megjelent cikk, amely egyértelművé tette a hitleri Németország esetleges győzelmének következményeit: „Évszázadokon át befolyásoltuk mi németek a történelmet, még vérünkkel is emeltük a magyar állam faji értékét. Azzal, hogy magyarföldön éltünk, mi biztosítottuk a nyugatról jövő szellemi kultúrállam meg nem szakadását. Ekével, fegyverrel és a kultúra fáklyájával megszereztük a jogot arra, hogy az országban az urak népe legyünk. "

53 Az 1941. januári országos népszámláláskor a Völgységi járásban a német anyanyelvűek 18%-a, 5780 fő - ezen belül Bonyhádon 1680 német anyanyelvű - vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Perczel Béla pontosan tudta és jogosan érezte azt, amit Bibó István 1945 decemberében majd így fogalmaz meg: „1941-ben a magyarországi német külpolitikai és Volksbund-terror ideje alatt német anyanyelvű embernek magát magyar nemzetiségűnek vallani komoly és bátor cselekedet, és a magyarság melletti határozott színvallás volt... Ezzel kitették magukat a Volksbund terrorjának. "

54 Perczel felelősségérzete felébredt: a hátrányos helyzetbe sodort, hűséges sváboknak pásztorra van szükségük. Perczel Béla nagyrabecsülte Teleki Pált, a mélyen vallásos, tudós államférfiút, aki miniszterelnökként fékezni próbálta a Német Birodalom fokozódó politikai-katonai követelődzéseit, s angolszász kapcsolatokra törekedett. Teleki április eleji tragikus öngyilkossága Perczel Bélára megrázó figyelmeztetésként hatott. A következmények még inkább. Ugyanis a Bárdossy-kormány egyértelműen elkötelezte Magyarországot a fasiszta szövetségi rendszer mellett: Jugoszlávia megtámadása, újabb zsidótörvény, a zsidó hadkötelezettek munkaszolgálatra kényszerítése, 1941. június végén hadiállapot a Szovjetunióval stb. 1941-ben elterjedt - a hazai titkos csatornákon, de főleg a volksbundista kérkedések nyomán - az 1940. augusztus 30-án aláírt második bécsi döntéshez csatolt titkos szerződés tartalma, amelyet a hitleri Németország ÉszakErdély és a Székelyföld visszacsatolása fejében kényszerített ki a magyarországi németséggel kapcsolatban. Ez a szerződés a Volksbundnak 50