Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Kolta László: Perczel Béla és a bonyhádi Hűséggel a Hazához! • 33

mérésüket, méghozzá megfelelő nyilvánosság előtt. A Turáni Vadászok országos vezetősége arra kérte az ünnepelendő képviselőt, Klein Antalt, hogy szervezzen kerületében egy reprezentatív kisgazdapárti nagygyűlést, s arra hívja meg az ország különböző részeiből a magyarhű német ajkúak küldöttségeit is. Biztosították a képviselőt arról, hogy a Pakson tervezett összejövetelen a Turáni Vadászok, a Törzsökös Magyarság Tábora, a Rongyos Gárda és a Magyar Fajvédők Országos Szövetsége képviselteti magát, s a seregszemlén összegyűltek előtt kifejezik elismerésüket a parlamentben elhangzottakért. Klein Antal - ahelyett, hogy elhatárolta volna magát a kéréstől elfogadta a fajvédő csoportok részéről az ünnepeltetést. Perczel Béla - mitsem tudva Klein Antal és a fajvédők egyezkedéséről - elfogadta Klein meghívását. Ő vezette a bonyhádi magyarhű svábok küldöttségét a paksi kisgazdapárti nagygyűlésre. Meglepte a budapesti fajvédők megjelenése. A gyűlés Klein Antal képviselői beszámolójával kezdődött, majd a német ajkú küldöttségek felszólalásával folytatódott. A bonyhádi csoport nevében Perczel Béla beszélt. Átfogó képet adott a náciellenes svábok helyzetéről, a Völgységben uralkodó politikai feszültségről és az áldatlan állapotokról, s ezekért az agresszívan szervezkedő Volksbundot tette felelőssé. Beszédéből néhány gondolatot idézünk: „Meguntam már a 'Sieg! Heil!' köszönéseket; és azt találtam mondani egy fiatalembernek: 'Szégyellje magát ezért a köszönésért, amíg itt magyar kenyeret eszik!'Erre az illető azt felelte: 'Téved az úr, nem mi eszünk magyar kenyeret, önök esznek német kenyeret. 'Meddig tűri még a kormány a hazafiatlan elemek garázdálkodását, ezt a lélekrontást?" A Németországhoz fűződő viszonyról is szólt: „Akkor van értéke a barátságnak, ha az az őszinteség talajából nő ki. "Mühl Henrikről pedig kijelentette: „A vádakból mártírkoszorút font a feje köré, és ennek a talmi glóriának fényét külföld felé ragyogtatja." A paksi gyűlésre a budapesti fajvédő csoportokat a „turániak" negyven fős egyenruhás csapata vezette fel. Klein érezhette a helyzet fonákságát, ezért úgy rendezte a programot, hogy a politikai gyűlésen nem került sor a^ fővárosiak szereplésére. De hódolóit és a meghívott küldöttségek vezetőit a gyűlés után a biritópusztai kúriájában díszebéddel vendégelte meg. Itt hangzottak el a fajvédő csoportok pohárköszöntői, s hangzatos soviniszta beszédekkel éltették „Tóni Vater"-t. Az egyik pohárköszöntő végén a Törzsökös Magyarság Táborának szónoka és Klein Antal „testvéri csókot váltott". Az újságírói kommentár szerint „ez volt a nap legmélyebb értelmű jelenete". (Tegyük hozzá: egyben Klein Antal „legmélyebb értelmű" színvallása is.)

46 Perczel Béla fenntartással és aggodalommal szemlélte a nem várt eseményt: újabb csalódással kell szembenéznie? Az 1930-as évek második felében a Kisgazdapártot elhúzódó belső válság gyengítette. Az 1939. évi képviselő-választás is kudarccal járt: mindössze tizennégyen jutottak a parlamentbe - szinte kizárólag a megyei lajstromos listákon - az 1935. évi 25 mandátummal szemben. A megerősödés 48