Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Kolta László: Perczel Béla és a bonyhádi Hűséggel a Hazához! • 33

akarta kerülni a magyar-német kapcsolatokat esetleg beárnyékoló újabb választási konfliktust. Nem tartotta kívánatosnak a csendőrszuronyokkal kiharcolt kormánypárti győzelmet a várhatóan ismét fellépő volksdeutsch képviselőjelölttel szemben. Az kézenfekvő volt, hogy Basch Ferenc nem jöhet szóba képviselőjelöltként, ugyanis egy joghatályos bírói ítélet őt évekre eltiltotta a politikai jogok gyakoriságától. Feltételezetten náci jelöltként a bonyhádi orvosra, Mühl Henrikre, a Deutsche Kameradschaft egyik vezető egyéniségére lehetett számítani. A Darányi Kálmán, mint a Nemzeti Egység Pártjának elnöke pártközi egyezkedési tárgyalásokat folytatott a Független Kisgazdapárttal, a Keresztény Párttal és a Nemzeti Legitimista Párttal. Megegyeztek abban, hogy sem a kormánypárt, sem az ellenzéki pártok nem indítanak jelöltet a bonyhádi pótválasztáson, hanem keresnek egy olyan helybeli, köztiszteletben álló, a német nyelvet is beszélő pártonkívüli képviselőjelöltet, akivel szemben a Deutsche Kameradschaft - elkerülendő egy újabb biztos vereséget - nem indít ellenjelöltet. Tolna megye állami vezetői és a fentnevezett pártok, valamint a bonyhádi választókerület magyar és német anyanyelvű lakosságának szószólói hamar megtalálták a köztiszteletben álló egyént Perczel Béla személyében. A Pékár Gyula halálát követő napokban, 1937. augusztus 23-án száz völgységi küldött kereste fel Perczel Béla alispánt a megyeházán, és felkérte a bonyhádi képviselői mandátum elfogadására. Az előterjesztésre Perczel a következőket válaszolta: „A jelöltség elfogadásának az a feltétele, hogy politikai meggyőződésemnek megfelelően pártonkívüli programmal mehessek a választási harcba... A választáson szabadon nyilatkozzék meg a polgárság hangulata, amelyet nem szabad egy pohár borral vagy egy szivarral sem befolyásolni, mert mindenekfelett állónak tartom a becsületet és a közéleti tisztaságot... Mint a németajkú lakosság barátja megyek haza."

11 Az augusztus 29-én tartott bonyhádi nagygyűlésen Perczel Béla felvázolta párton kívüli programját. Többek között hangoztatta: „Egyetlen egy pártnak a támogatását nem kértem... Függetlenségemet pártkötelékeit által gúzsba köttetni nem akarom... A mandátumot csak azon esetben fogadhatom el, ha azt minden folttól mentesen, tisztán adják át nekem. Büszkélkedni akarok bonyhádi választóimmal." A kisebbségi kérdésben álláspontját német nyelven fejtette ki a nagyszámú hallgatóság előtt: „A német anyanyelvű lakosságnak törvényeink értelmében joguk van kultúrájukfejlesztésére, gazdasági életük kiterjesztésére és egyesületekbe való tömörülésre." A pángermán törekvésekkel kapcsolatban nyomatékosan hangsúlyozta: ha ,ferde irányba kívánnak vezetni egyesek ", akkor ő „ ezen törekvések ellen a legerélyesebben tiltakozik, és arra fog törekedni, hogy azok lehetetlenné tétessenek és megtoroltassanak. "Szerinte „Németország sem tűrné, ha az ő állampolgárai a német eszme és államegység ellen izgatnának. m Ezen a gyűlésen a Nemzeti Egység Pártja részéről Schreck Ádám bonyhádi orvos, a Kisgazdapárt nevében pedig Klein Antal, a tolnai választókerület képviselője támogatta Perczel Béla jelölését. 40