Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Kolta László: Perczel Béla és a bonyhádi Hűséggel a Hazához! • 33

A mindvégig jeles tanuló 1907 tavaszán államtudományi doktorátussal és jogi diplomával zárta iskolai éveit. 3 A közigazgatási pályára lépett: Szekszárdon a Tolna megyei törvényha­tósági bizottság vármegyei gyakornoknak alkalmazta 1907-ben, az esztendő végén már kinevezték vármegyei aljegyzőnek. Ötévi szorgalmas munkájá­nak elismeréseként 1912-ben elnyerte a Völgységi járás főszolgabírói állását, s ekkor Bonyhádra költözött. Fiatalkorában magánéletét beárnyékolta a családi gyászsorozat. 1888­ban elveszítette apai nagyapját, Perczel I. Bélát, aki a dualizmus korában az országgyűlés elnöke, igazságügyminiszter, majd a Kúria elnöke volt. 1899­ben meghalt anyai nagyapja, a család büszkesége, Perczel Mór, a forradal­már tábornok. A következő években két leánytestvérét pusztította el a halál húszéves korukban. 1904-ben Baján eltemették a 92 éves Perczel Miklós volt honvéd ezredest. Édesanyját ötvenöt évesen ragadta el a halál 1911-ben, édesapját pedig 1913-ban vesztette el. Perczel Béla 1913-ban, huszonkilenc éves korában nősült: első fokú unokahúgát, a 28 éves Perczel Etelkát vette feleségül. A házasságból három gyermek született: Bertalan 1915, Klára 1917, Ágnes 1920. A törékeny testalkatú főszolgabírót a családi gondok és a világháborús évek felduzzadt hivatali teendői igen megviselték, ezért a Völgységi járás fő­szolgabírói állásáról 1917-ben egészségi okok miatt lemondott. A gyógyulás érdekében pihenésre volt szüksége. 1918 januárjában a kötelező katonai szolgálat, az ún. önkéntesi egy év letöltésére jelentkezett, de a szolgálat alól mentesítették, végül törölték a tartalékos állományból. Az 1920-ban kitöltött katonai igazolványában a következő bejegyzések szerepelnek: „Rendfokoza­ta: karpaszományos tizedes I Csapatteste: 7. huszárezred IA tényleges katonai szolgálatból kilépett: 1918. január15-én felmentve l'Polgári foglalkozása: föld­birtokos /Beszél és ír: magyar, német I Testalkata: közepes IHaja:fekete /Sze­me: sötétbarna I Szemöldöke: fekete I Arcszabása: szabályos I Lakhelye: Bonyhád, Perczel Mór u. 353. " 4 A hivatali leköszönés után nehéz volt a családról gondoskodni és a bonyhádi kúriát karbantartani. A szerény megélhetést az Ófalu-Eszterpusz­tán lévő kb. 20 hektárnyi szántóföld és szőlő jövedelme, valamint a bonyhá­di rétek bérbeadása biztosította, szükség esetén egy-egy kisebb szőlődarab eladására is sor került. A család az 1920-as évek elején két évig Pestszenter­zsébeten élt, de az ott vásárolt kisebb családi házat hamarosan eladva újra visszatért Bonyhádra, a régi kúriába (az épület 1950-től a közgazdasági szak­középiskola leánykollégiuma). Perczel Béla az 1920-as évek utolsó harmadában ismét bekapcsolódott a megyei közéletbe. Az 1927-ben életrehívott felsőházba a Tolna megyei tör­vényhatósági gyűlés megválasztotta felsőházi póttagnak, néhány hónap múlva pedig Tolna vármegye felsőházi tagjának. 1929-ben a megyegyűlés a törvényhatósági bizottság tagjának, nemsokára - érdemeire való tekintettel - a bizottság örökös tagjának választotta (e tisztségéről 1937-ben lemon­34

Next

/
Thumbnails
Contents