Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Kolta László: Perczel Béla és a bonyhádi Hűséggel a Hazához! • 33

dott). 1931 őszén - Bethlen István miniszterelnök lemondását követően - az új kormányfő, Károlyi Gyula - Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter, volt pécsi főispán ajánlására - Perczel Bélát kinevezte Tolna vármegye főispánjává, s egyúttal megbízta Bács-Bodrog megye és Baja törvényhatósági joggal felruházott város főispáni teendőinek ellátásával. Főispáni beiktatási programbeszédében hangsúlyozta „a minden szennytől mentes", tiszta erkölcsű közigazgatás megteremtését, a közrend, a személy- és vagyonbiztonság megóvását, a vallásfelekezetek szabad működésének tiszteletben tartását.

5 Tízévi kikapcsolódás után szinte belevetette magát a politikai élet sodrába, nem kis feladatokat vállalva. Az elmúlt években is folyamatos volt az érdeklődése mind az országos problémák iránt, mind a szűkebb hazájában jelentkező gondok, feszültségek iránt. Azonnal felfigyelt azokra az új jelenségekre, amelyeket az 1920-as évek legvégén Tolna megye német ajkú falvaiban, elsősorban a Völgységben és Bonyhádon tapasztalt: az újjáéledő pángermánizmus terjedésére. * Az itt lakó svábokat kétszáz éven át nem érte sérelem. Kitartó szorgalommal gazdálkodtak, elégedetten éltek Magyarország állampolgáraiként. A német származású Knábel Vilmos állapította meg: „Nem maradt nyoma még csak egy nyelvbeli összekülönbözésnek sem... Nem háborgatta őket senki sem. Nyelvben, szokásaikban németek maradtak. "

6 A sváb gyermekek az iskolában németül tanultak írni, olvasni és számolni. A templomban németül énekeltek, imádkoztak, és anyanyelvükön szólt hozzájuk a prédikáció. A községi elöljárókat és a bírót maguk közül választották. Az egyházi közösségekben gondnokok, presbiterek, elnökségi tagok lettek. A községházán és peres ügyek esetén a járásbíróságon saját nyelvükön mondhatták el kérésüket, panaszukat. Megőrizték népszokásaikat és ruházatukat; változatlanul viselték a strimpflit, a slapnit és a klumpát. De a stifolder mellett készítettek paprikás, magyaros kolbászt, ittak magyar áldomást, a walzer mellett járták a csárdást is. Az 1920-as évek végén - a Bethlen-kormány szorgalmazására - a legtöbb völgységi sváb községben létrejött a Magyarországi Német Népművelési Egyesület (alapítási éve: 1924) helyi fiókja, a Volksbildungsverein, köznyelven a „Leseverein", azaz a német nyelvű olvasókör. A Népművelési Egyesület országos vezetőségében azonban 1930 táján ellentét támadt: Gratz Gusztáv elnök a kormányzat konzervatív nemzetiségi politikáját képviselte, vele szemben az ügyvezető elnök, Bleyer Jakab körül viszont kialakult egy olyan irányzat és törekvés, amely a kisebbségi jogokat demokratikusabb alapokon kívánta továbbfejleszteni. E csoport vezetőire azonban egyre nagyobb hatást gyakorolt a Németországban újra aktivizálódó pángermán öntudat, sőt közülük többen lelkes hívei lettek a náci eszmerendszernek. Ez utóbbiakat az anyaországból nemcsak „erkölcsileg" támogatták, hanem anyagi segítséget is kaptak, különösen Hitler uralomra jutása után. 35