Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Dobos Gyula: "Emelt fővel..." Élet- és pályakép Perczel Miklósról • 7

hetvenötödik esztendejét taposta, amikor 1887. április 10-én, saját kérésére, a király felmentette főispáni funkciójából. Érdemeinek elismeréséül díjmentesen megkapta a Szent István rend kiskeresztjét.

76 Ugyanezen év április 25-én Pécs város közgyűlése tiszteletének jeléül a város díszpolgárává választotta.

77 A Fünfkirchen Zeitung 1887. május l-jén arról adott hírt, hogy őfelsége Perczel Miklóst élethossziglani főrenddé nevezte ki. Pár héttel később Pécs választóközönsége egyhangúlag pártonkívüli programmal képviselőjének választotta.

78 Perczel Miklós mélységesen elítélte a dualizmus kori választási gyakorlatot, ahol az ígéretek, a kegyhajhászás, a pénz, az etetés, itatás, sőt némely esetben a felekezetek, az osztályok elleni izgatás, az ellenfél lejáratása volt a fő szempont. Az ilyen támogatással képviselőházbajuttatottak nem rendelkeznek azzal a tiszta erkölcsi alappal, amelyre a törvényhozásban szükség lenne - vallotta. A Tisza Kálmán-i politika oda vezetett, hogy „nem a parlament ad törvényeket a kormánynak, hanem a kormány a parlament ura, irányítója". Mivel a kormányfő 12 év alatt a válságot nem tudta megoldani, távoznia kell - vonta le a sommás következtetést. Jövőképet azért nem lát, mert határozott cél és irány nincs, ami eddig történt, az nem több kisebb-nagyobb javítgatásnál. Közel 20 éves a népiskolai törvény, de igen soványak az eredmények. Elismeri, hogy „vannak jó képezdék, vannak jó tanárok, de oly sok még a selejtes, aki egyáltalán nem érti mesterségét". A közoktatás számára az eddigieknél nagyobb figyelmet és támogatást, ingyenességet és gyakorlatibb oktatást követelt. Miközben 75 évesen is azt ígérte, hogy „neve nem fog a távollevőksoraiban tündökölni" a parlamenti jelenléti íveken, tevékenysége céljának, a magyar nyelv közös hadseregbeni használatát, az olcsó és gyors igazságszolgáltatást, a megyei önkormányzatok szerepének növelését, a tisztességes választásokat, az ipar és mezőgazdaság párhuzamos, és nem egymás rovására történő fejlesztésének támogatását ígérte.

79 1887 szeptemberében a közgyűlés elhatározta volt főispánja arcképének megfestését,

80 amelyet december 29-én már le is lepleztek.

81 Annak ellenére, hogy rendszeres képviselői beszámolót ígért választóinak, az elsőre csak 1889-ben került sor.

82 A Perczel Miklós számára nem sok sikert hozó parlamenti ülésszakról, ahol a dohány-, hús-, szeszfogyasztási adó vitájába kapcsolódott be, nehéz is lett volna korábban beszámolni. Beszámolóinak többsége Tisza Kálmán kormányának bel- és külpolitikáját elemezte és bírálta. Különösen támadta a mértéktelen adóemeléseket, amelyek a kormány fiskálisszemléletű, a gazdasági egyensúlyt bármilyen eszközzel is végrehajtani akaró politikájából következtek. Sajátos helyet kapott beszámolójában a király személye, aki „népeivel együttérez, együtt gondolkodik, akinek érdekei azonosak népe érdekeivel, kinek sorsa annyira egybe van fűzve népe sorsával, hogy azokkal él, azokkal hal. Bízunk is benne feltétlenül... "A nemzet gondjai és problémái nem ajó király, hanem a rossz végrehajtó hatalom, a kormány tevékenységének következményei. A népéért „élő-haló "királlyal 28