Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Dobos Gyula: "Emelt fővel..." Élet- és pályakép Perczel Miklósról • 7

francia vízumot, ez utóbbi helyről utazott Angliába. Itt értesült Perczel Miklós arról, hogy Kossuthot és még 40 magyart - köztük őt és Mórt - távollétükben halálra ítélték, majd az Újépület udvarán 1851. szept. 21-én jelképesen (in efflgie) felakasztották. A hatalom így büntette őket azért, mert nem kértek kegyelmet. „Ennél szebb kitüntetés nem érhetett bennünket" - olvashatjuk Naplójában.

48 1851. november 8-án vetett horgonyt a Mississippi New York kikötőjében. Kedvezőtlen előjelnek számított, hogy a korábban Amerikába érkezett emigránsok közül sokan visszaéltek a vendégszeretettel, ami az emigránsok iránti rokonszenvet lelohasztotta. Ezt csak tetézte az a hír, hogy a sokak által nagyon várt Kossuth nem érkezett velük, hanem először Angliába utazott. A New-York Herald és a Dail-News cikkírói „civakodó kakasoknak" és „nagy rendzavaróknak" titulálták a magyarokat. Perczel Miklós és társai az első éjszakát a hajón töltötték, a fentiek ismeretében igencsak keserű szájízzel térhettek nyugovóra a hőn áhított új világban, az álmok hazájában.

49 A rokonszenves fogadtatás, a város legelőkelőbb fogadójában, az Irving house-ban való elhelyezés, majd a városi díszünnepségen a polgármester üdvözlő szavai, az elhangzó ígéretek sorsuk alakulásában már némi reményt élesztettek a csüggedőkben. Elhelyezésük és ellátásuk a városnak személyenként 16 dollárjába került. A szűkös anyagiakkal rendelkezőkben már ekkor megfordult a gondolat, hogy ennél kevesebből, szerényebben ki tudnának jönni akár egész hónapban is. Mi lesz, ha megszűnik e támogatás? Mivel a kongresszus nem foglalt állást az emigránsok ügyében, mindaddig együtt óhajtották őket tartani, amíg Kossuth is megérkezik Amerikába. A magyarok iránti érdeklődés felkeltésére az újságírók fantáziájukat igencsak szabadjára engedték. Asbóth Perczellel való párbajáról nem tudtak, így azután az Asbóth arcán éktelenkedő vágáshoz megfelelő harci történeteket alakítottak. Tudni vélték, hogy a hős ezredes ezer emberrel négyezer horvátot vert meg. A kezdeti időben egymást érték a vacsora- és egyéb meghívások. A jómódú polgároknak szinte kötelességük volt a magyar ügynek látványos, divatos felkarolása. A partikon folyó beszélgetésekből tudta meg Perczel Miklós, hogy az átlag amerikai semmit sem tud hazánkról. Néhányan tudni vélték, hogy a magyarok németül beszélnek, mások valamiféle kulturálatlan vad népet sejtettek e távoli ország fiaiban.

50 A meghívások eredményeként jutottak el New-Havenbe, amely 20 kmre volt szállásuktól, itt láttak először igazi farmergazdaságot. Mindennapjaikban számos érdekes tapasztalatot szereztek: pl. az amerikai szereti a vendéget, de nem ceremóniáz vele, miatta még az étrendjén sem változtat. Nem traktálja túl, nem főzet többet, de szívesen megosztja vele ebédjét. „Mennyivel racionálisabb ez, mint a véget nem érő magyar lakomázások. "

51 Miklós meglepődve tapasztalja, hogy a jóképűnek egyáltalán nem mondható jenkiknek milyen egészségesen szép gyermekeik vannak. (Csak megjegyezzük, hogy ebben a vágyakozó gyönyörködésben valószínűleg a saját 20