Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)
Cserna Anna: Bevezetés Nagy Károly kiadatlan Széchenyi István-tanulmányához • 149
Cserna Anna BEVEZETÉS NAGY KÁROLY KIADATLAN SZÉCHENYI ISTVÁNTANULMÁNYÁHOZ Nagy Károly tollából származó, kissé gunyoros hangvételű munka a Széchenyi Istvánt és eszmevilágát kutatók, valamint az érdeklődők számára több szempontból is különlegességekkel szolgál. Az írás egy republikánus kortárs gondolatait adja vissza a pamfletek stílusában. Egy másképpen gondolkodó polemizál Széchenyivel, ugyanakkor megrajzolja a maga Széchenyi-képét. A szerző, nem a politikai élet élvonalából való személy, hanem a széles látókörű, nyugati műveltségű derékhadat képviseli. Nagy Károly Széchenyi István-tanulmánya a mai napig magán, majd állami levéltárban „hallgatásra kárhoztatva" 1 rejtőzött. Ismeretlenségének, kiadatlanságának okait nehéz felderíteni az idők múltával, de megkíséreljük a kielégítő magyarázat reményében. Ezért a forrás betűhív közlése előtt a bevezető részben nyomon követjük az írás keletkezésének, fennmaradásának körülményeit. A kutatás kezdetén kérdések sora vetődött fel. Valóban Nagy Károly munkájáról van-e szó? Ha igen, akkor a szöveg azonos-e az eredeti fogalmazvánnyal. Ugyanis a fogalmazvány nem Nagy Károly kézírása, a másolatot a Hainer család levéltárában találtuk meg. Ki (vagy kik) az, aki lemásolta, megőrizte a tanulmányt? Hainer Ignác személye révén kaphatunk választ erre. Hainer Ignác Nagy Károly kortársa volt, és feltehetőleg személyesen is ismerték egymást. Találkozhattak már 1839-ben, 1840-ben az országgyűlésen, ahova Hainer Ignác még azért ment, hogy állást keressen. Később mindketten Batthyány Kázmér köréhez tartoztak: Hainer Ignác mint a baranyai reformerek egyik vezetője, majd 1848-ban a gróf magántitkára; Nagy Károly pedig, mint a gróf pénzügyi tanácsadója és baráti társaságának tagja. Ellenzéki körökkben Hainer Ignác ismert volt. A pécsi jogi akadémiát végzett uradalmi ügyvivő nem könnyen induló pályája kezdetén, az 1840-es évek elején kapcsolódott be a baranyai reformmozgalomba. Állandó tudósítója volt a Pesti Hírlapnak, cikkei jelentek meg a Regélőben. A reformkor szinte valamennyi országos vállalkozásában részt vett (nemzeti színház, nemzeti kaszinó, védegylet stb.) A vagyontalan értelmiség útját járó, a modern nyugati társadalmi eszméket ismerő és közvetítő réteget képviselte a reformokat sürgetők között. Felfogásában Kossuth-hoz, Perczel Mórhoz állt közel. 2 A Hainer család iratanyagában a bizonyíthatóan Hainer Ignác és barátja, Zöld Sándor kézírásával fennmaradt értekezés gróf Széchenyi István 149