Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Durgonicsné Molnár Erzsébet: Az agrártermelés megindítása Tolna vármegyében 1945-ben • 103

lítások, amelyeket megyénk ezekben a nehéz hónapokban teljesített, csak egy részét jelentették a háború közvetett terheinek, hiszen emellett a fegyverszüneti egyezmény (1. § 12. pontja) értelmében - M&gyarorszkgjóvátételi szállításokat is köteles volt teljesíteni. A kivetéseket a kormány illetékes szervei utján juttatta el a megyékhez. A lakosság természetesen nem tett különbséget a Vörös Hadsereg ellátására beszolgáltatott élelmiszerszállítmányok és a jóvátétel címén kivetett kötelezettségek között. Ők csak a már elviselhetetlenné növekvő terhek ellen tiltakoztak. Hol hivatalos úton, kérelem formájában, hol a kivetett mennyiség beszolgáltatásának megtagadásával. De több esetben fordultak a községi elöljárók, a járási főjegyzők, a főispánkormánybiztoshoz, kérve a kivetés mérséklését vagy elengedését. Május 12-i levelében maga a főispán folyamodott a közellátásügyi miniszterhez sérelmezve a túl nagy kivetéseket és még inkább azt, hogy előzetesen nem kérték ki a megyei hivatalos szervek véleményét. Több mint egy hónap múlva érkezett szigorú hangvételű válasz Erdei Ferenc belügyminisztertől, amelyben határozottan felhívta a főispán figyelmét arra, hogy ő a kormány képviselője a törvényhatóságban és legfőbb feladata az állami érdek biztosítása, a kormány intézkedései végrehajtásának felügyelete és ellenőrzése. A főispán levelét tisztéből folyó hivatali kötelességével s a hivatali fegyelemmel össze nem egyeztethetőnek minősítette a miniszter.

43 Ezt követően minden mérséklési kérelmet a fegyverszüneti egyezményre, és az érvényben lévő rendeletre hivatkozva határozottan elutasított a főispán-kormánybiztos. A lakosság nehezen tudott belenyugodni a beszolgáltatási és jóvátételi terhek mértékébe, továbbra is küldték kérelmeiket a kormánybiztoshoz, a miniszterhez. Nyáron és ősszel több alkalommal foglalkoztak a Vörös Hadseregnek szállítandó sertések takarmányellátásának biztosításával, a zsír és vaj leadásával, a járások által beszolgáltatott állatés terménymennyiséggel, élő állat, tojás és zöldségfélék szállításával. 1945. augusztus 16-tól szeptember 16-ig Tolna megyéből elszállítottak 12 240 q búzát és 1760 q kenyérgabonát.

44 Ugyanebben az időben jóvátétel címén vittek el 749 sertést, 39 613 kg súlyban. A leszállítandó búza minőségi feltételeit két oldalon keresztül sorolja a szovjet fél.

45 A szeptember 21-én megérkezett III. negyedévi 200 tonna húsellátási kivetést Paks, Gyönk és Bonyhád gyűjtötte össze sertésben és szarvasmarhában.

46 A

IV. negyedévre 420 kg vajat írtak elő, de a kivetett mennyiség begyűjtése egyre nehezebbé vált. Erre abból is következtethetünk, hogy ősztől mind több jelentés érkezett az elöljáróságtól jelezve a szükséges mennyiség hiányát. Ezt követően a főispán körlevélben utasította a járási főjegyzőket karhatalom igénybevételére. De ez a módszer sem vezetett eredményre, példázza ezt a simontornyai járási főjegyző novemberi jelentése is, miszerint még az állandó orosz katonai jelenlét mellett sem tudták a kívánt menynyiséget begyűjteni.

47 A tamási járási főjegyző - dr. Borsiczky Iván -jelentése szerint „a lakosság a beszolgáltatást nem teljesíti, sok terményből azonban a kivetett 117