Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Durgonicsné Molnár Erzsébet: Az agrártermelés megindítása Tolna vármegyében 1945-ben • 103

mennyiség a járás területén fel sem található... a végrehajtásra több ízben a já­rási rendőrkapitányságtól kértem karhatalmat, de eredményt így sem remélhe­tek. " 48 Ugyanerről a gondról ír a dombóvári járási főjegyző - Kiss János - is. „... most, hogy a készletek kifogyóban vannak, a gazdák a beszolgáltatások­nak... nem tudnak eleget tenni, így az még a rendőri karhatalom igénybevételé­vel sem megy. ...a rendőrség ismételt felszólítására sem hajlandók a gazdák éppen azokat a készleteket, amiből nekik jelenleg már a legkisebb mennyiség áll rendelkezésükre és mind nekik, mind az orosz közegeknek a legnagyobb szükségükvan, beszolgáltatni, mint pl. szénát, sertést, zsírt, szarvasmarhát, ke­nyérgabonát, burgonyát stb. ... így a beszolgáltatás ellenőrzése illuzórikussá válik, mert hiszen akárhány esetben is kiszállok, a fentieket tapasztalom, de cselekedni semmit sem áll módomban, mert amit kérek beszolgáltatni az nincs, s ahol nincs, onnan elvenni nem lehet, s ennélfogva ennek a karhatalom sem tud szóval érvényt szerezni.* 9 Mivel a főjegyzők jelentéseinek tartalma ösz­szecseng, nincs jogunk kételkedni abban, hogy 1945 őszén nehéz helyzetben voltak a gazdák, és a nehéz időben a járási, községi elöljáróságok is támogat­ták őket. Egy 1946. január 10-i főispán-kormánybiztosi jelentésben tételesen olvashatjuk a IV. negyedévi kivetést és a mindössze 20%-os tényleges be­gyűjtést. 50 A begyűjtési nehézségek sok egyéb pusztítás mellett abból is fa­kadnak, hogy 1944/45. fordulóján nem tudták a földeket megművelni, keve­sebb területet tudtak bevetni. A főispán földművelésügyi miniszterhez írott levele ezt mutatja: 1944 őszén a búza vetésterülete 41200 kh, a rozsé 15 217 kh, az árpáé 8000 kh volt, addig 1945 őszén 84 426 kh búza, 5765 őszi árpa és 21968 kh-on rozs került a földbe. A búza vetésterülete tehát megkétszereződött, de az elvetett rozs és ár­pa területe is 5000 kh-val nőtt. Ezek a mennyiségek már az 1944 előtti évek nagyságát mutatták. 51 * A feltárt iratanyag, a korabeli kimutatások, adatok alapján megállapít­ható, hogy 1945-ben a legfontosabb teendő az agrártermelés megszervezése volt. A mezőgazdasági termények előállítása biztosította a megye, a főváros lakosságának, ezen felül a kórházak, közintézmények, üzemek dolgozói­nak, a telepesek sok tízezres tömegének, az internáltaknak, a magyar, a bol­gár és a szovjet csapatoknak az alapvető élelmiszerszükségletét. Ezenfelül és vele egy időben a fegyverszüneti egyezmény értelmében megindultak megyénkből is a jóvátételi szállítások. A mezőgazdasági termőterületet ért pusztítás, a termény és állatállomány bekövetkezett veszteségei, az üzem­képtelen gépek és üzemanyaghiány miatt akadozva működő mezőgazdasági üzemek, a vázolt helyzet ellenére is, ha lassan, akadozva is, nem teljes mértékben, de teljesítették a rájuk rótt kötelezettségeket. Nem utolsósorban az egyes egyének, gazdálkodók és családjaik vállaltak erejükön felül, hiszen ezek a károk és kivetések egy-egy parasztgazdaságra hárultak. Hozzá­118

Next

/
Thumbnails
Contents