Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Durgonicsné Molnár Erzsébet: Az agrártermelés megindítása Tolna vármegyében 1945-ben • 103

vonó állattal nem rendelkezik, ló, tinó, ökör nincs és a még megmaradó élelmiszer, gabona és takarmánykészlete is elégett, elpusztult, illetve a frontmozdulatok folyamán újból igénybe lett véve. A lakosság legnagyobb részének élelmiszerkészlete teljesen kifogyott úgyannyira, hogy csaknem éhínségről lehet beszélni. Miután az őszi vetések sem nyertek befejezést, a tavaszi munkákhoz szükséges igavonó állat és vetőmag nem áll rendelkezésre, semmi remény arra, hogy az idei évben termés legyen... Mindezekre tekintettel sürgős szükség lenne természetbeni segélyekre"- olvashatjuk a jegyző március 28-i lesújtó jelentésében.

27 A kárbecslő bizottság és községi elöljáróság által felvett jegyzőkönyv - állatban, terményben, élelemben, lakásfelszerelésben és mezőgazdasági eszközökben esett kárt 4 261000 pengőre értékelte. A községet 5 évig fizetésképtelennek nyilvánították. Érthető tehát, hogy a főispán megadta a beszolgáltatás alóli mentesítést, és még akciót is indított Simontornya megsegítésére. Természetben és pénzben gyűlt a megye lakosságától az adomány. A község elöljárósága azt kérte a főispántól, hogy a szövetségesektől járja ki számukra a kártérítést. Erre vonatkozó adatok nem kerültek ez idáig elő, de nem is valószínű, hogy erre sor került volna. A dunaföldvári és simontornyai járásból több mentesítési kérelem is érkezett a harci károkra hivatkozva, de a főispán - arra való tekintettel, hogy az ország más településeit is hasonló pusztítások érték - kénytelen volt elutasítani a kéréseket. Bogyiszló község a sertésvész, az árvíz és a harci károk miatt nem tudta teljesíteni beszolgáltatási kötelezettségét. Tabód község 36 telepes családja a begyűjtött zsírkészletből oszthatott, hogy a nyári aratási munkákat el tudják végezni.

28 Ugyanakkor Tolnanémedi község, amely szintén szenvedett a márciusi harcoktól is, nem kapott mentesítést, pedig több alkalommal is adott be kérelmet, még a miniszterhez is. Végül a főispán a megyei gazdasági felügyelő szakmai véleményét figyelembe véve amely nem tartotta kellően indokoltnak a mentesítést - elutasította kérésüket.

29 Mivel az év második felében erre a járásra is kivetették a Vörös Hadsereg ellátásához szükséges mennyiséget, a járási főjegyző november 23-i jelentésében tételesen felsorolta, hogy a kivetés jelentős részét nem képesek összegyűjteni, sőt már előre látható, hogy az 1946. év I. negyedévi terheket sem tudják teljesíteni, a háborús pusztítások és az elmaradt mezőgazdasági munkák miatt.

30 A lakosság élelmezésében jelentős helyet foglalt el a zsír és olajfélék előállítása, begyűjtése. Ennek biztosítása érdekében előírták a sertésvágás módját és a fejadag mértékét.

31 Vas Zoltán külön szabályozta a főváros számára végzendő zsírbegyűjtést. A zsírgyűjtést a helyi hatóságok Hús- és Zsiradékhivatal közbenjárásával végezték. Még a kényszervágásra ítélt állatok húsának felhasználását is szabályozták; elsősorban kórházak, egészségügyi intézmények, illetve hatósági hússzékek kaphatták meg. Az ősz folyamán a közellátásügyi miniszter ismételten felhívta az illetékesek figyelmét a vágási tilalomra, mivel a szabálytalan vágások nemcsak az ellátást, hanem a to8 113